Ami összeköt: Budapest hídjai

Oroszlán nyelv nélkül?

A budapesti hidak a XIX. század elejétől a napilapok állandó szereplői voltak. A Lánchíd megépítését követő évtizedek állandó bulvártémája volt többek között a hidat őrző oroszlánok nyelvének kérdése: volt, aki szerint a művész egyszerűen elfeledkezett róla, míg mások a nyelvetlen kőoroszlánban a hallgatagság és állhatatosság jelképét látták. A csúfolódás áldozatává vált Marschalkó János szobrászművész állítása szerint kis méretű nyelveket készített. „Nem vagyok én husfüsttölö, aki a nagy nyelveket keresgéli”– mondta.

A biztonság elsődleges szempont volt a hidak építésekor, a próbaterheléseket minden alkalommal a főváros élénk érdeklődése övezte: az 1903-as átadásakor az Erzsébet hídra „ugyanazt a terhelést vették, mint a Margit-hídnál és a Ferenc József-hídnál. Hétszáz nagy kocsi vitte a hídra a 140.000 darab kőkockát” – adta hírül a Budapesti Hírlap.

A II. világháború utáni újjáépítésénél sem volt ez másképp. Az új Erzsébet híd átadása előtt, 1964 novemberében „a fontos munkához már kora reggel gyülekeztek a szakemberek, a járművek, s velük együtt a híd építését nyomon követő kíváncsi pestiek.” A próbán „155 jármű, 67 autóbusz, 24 locsolókocsi, 22 teherautó, 12 hármas villamos szerelvény, 4 villamos motorkocsi és 2 Diesel-mozdony” vett részt – írta a Magyar Nemzet.

A 30-as évekre már a rádióban is közvetítettek a hidak építéséről: hazánkban először a Petőfi híd parti pilléreinél alkalmaztak vasbeton keszont, 1933-ban a Duna fenekére süllyesztett keszonból élőben tudósított a Magyar Rádió riportere.

Több mint híd

A hidak nem csupán a két partot kötik össze közelebb hozva egymáshoz a közösségeket, hanem új tereket is alkothatnak. A Margit-szigetre egészen 1900-ig csak hajóval lehetett eljutni. A Margit híd megépítését követően kezdtek hozzá a sziget meghosszabbításához, az elkészült hídlejáratnak köszönhetően mindenki számára könnyen elérhetővé vált a Margit-sziget – természetesen belépőjegy fejében, amelyet József főhercegnek, a sziget tulajdonosának kellett fizetni.

Ma már nem csupán a Margit-sziget áll nyitva a fővárosiak előtt, hanem maguk a hidak is. Az alulról jövő Szabihíd kezdeményezés 2016-ban indult el, amikor a Szabadság hidat felújítás miatt lezárták. 2018 nyarán négy hétvégén zárták el a teret a forgalom elől, a hídon piknik, jóga, filmvetítés, koncert és számtalan közösségépítő program vonzotta a fővárosiakat. Idén július négy hétvégéjén ismét köztérré válik a Szabadság híd.

A kellemes hangulathoz a hidak éjszakai díszkivilágítása is hozzájárul. Már a II. világháborút megelőzően is világítást kaptak a város nevezetességei, köztük a Lánchíd is. A háborút követő korlátozások után a 70-es évektől éledt újra a város kivilágítása. 2009-ben kapott környezetbarát LED-világítást a Szabadság híd, az Erzsébet híd különleges díszkivilágítását a japán világítástervező, Ishii Motoko tervezte meg. A Lánchíd pedig 2017 nyarán több alkalommal is kék fénybe borult, a FINA úszó-világbajnokságra irányítva a figyelmet.

Az új Duna-híd

Új híd épül Dél-Buda és Csepel között, a Duna-híd tervezésére – 1894 óta először – 2017-ben írtak ki nemzetközi pályázatot. A 17 magyar és külföldi pályázó közül az UNStudio és a Buro Happold Engineering iroda közös terve nyerte el az első helyezést.

A XXI. kerület 1950-ben egyesült Budapesttel, azóta nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a dél-budai kerületek és Csepel között. A híd létesítése 1980 óta élvezi a szakmabeliek és a fővárosiak támogatását, 1993-ban a Fővárosi Közgyűlés döntött a megépítéséről, ám a beruházás elmaradt.

A villamosközlekedést is biztosító, 2x3 sávos új Duna-híd a Galvani utca és az Illatos út vonalában épül. A kétpilonos, ferdekábeles hídnak köszönhetően nem csupán a kerületek lakosainak élete válik egyszerűbbé, a becslések szerint a belvárosi hidak forgalmát napi 55 ezer, az Üllői útét pedig közel 10 ezer autóval tehermentesítheti.

A tervek szerint 2024-re elkészülő híd megépítésével a fejlesztések nem fejeződnek be: a tervek között szerepel a nyomvonal meghosszabbítása, így egy új körgyűrű kialakítása Újbuda, Csepel, Ferencváros, Kispest és Kőbánya között.

A cikk a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatásával valósult meg.

1. A Lánchídtól a Megyeri hídig
2. Oroszlán nyelv nélkül?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői