2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

A „megbundázott” házassági nyereményjáték győzteseinek így sem volt könnyű dolguk 1932-ben

2021. március 5. 16:39 Murányi Gábor

Valóságos levélostrom alá vették az olvasók a Színházi Élet című hetilapot 1932 novemberében. A pesti Soroksári útról egy bizonyos E. Kató például klapanciát postázott: „Korom 24 év – tehát épp eladó… / De jaj! a szegénység igen súlyos adó! / Irodába járok, ez a hozományom, / de egész lelkemmel férjhez menni vágyom! (…) Választottam van már, – csak épp az hiányzik, / Amire most annyi szegény lány pályázik.” Az újdiósgyőri V. Janka viszont panaszkodva fohászkodott: „Négy éve menyasszony vagyok, de azok közül, akiknek még gyűrűje sincs, mert a vőlegényem is szegény. Kelengyém nincs, pénzem sincs, most »Zágon felé mutat egy halovány csillag«. Szerző úr kérem, tessék rám ragyogni!”

Stern Erzsébet és Török Tibor
Stern Erzsébet és Török Tibor

Marketingfogás a javából

A ragyogásra szólított Zágon István csillaga az idő tájt meglehetősen magasan állt. A Nemzeti Újság, majd a Pesti Hírlap sztárolt publicistája még nem volt 40 éves sem, amikor a színházak és varieték már sorban álltak könnyű kézzel írt darabjaiért, csiklandós jeleneteiért.

A „tiszta tekintetű”, a világ hívságairól mit sem sejtő serdülőlány- és az asszonyregények írójának véletlen találkozására épülő Marika című darabját 1925-ben Somlay Artúr vitte sikerre a Renaissance Színházban. Három évvel később pedig Honthy Hanna, a Belvárosi Színház üdvöskéje volt a címszereplője a Szegény lányt nem lehet elvenni című háromfelvonásosának, amelyben – talán mondani sem kell – a happy end látványosan cáfolta meg a címbeli állítást.

A bestsellerszerzőt a Magyarországon 1931-ben debütáló hangosfilm is azonnal magához szippantotta. A bemutatásakor átütő sikert arató filmklasszisnak, a Hyppolit, a lakájnak ugyanis szintén Zágon volt az ötletadó írója (a Hacsek és Sajó-jelenetek szülőapja, Nóti Károly „csak” a forgatókönyvet jegyezte).

Ilyen előzmények után jelent meg a szak- és bulvárlapnak egyaránt nevezhető Színházi Életben 1932 késő őszén egy „kihallgatott” beszélgetés, amely a „mélytüzű fekete démon”, Titkos Ilona és a sikeres író között zajlott a színésznő – a fénykép alapján akár vetkőzőnek is nevezhető – öltözőjében.

A cikk voltaképp háromszoros marketing volt. Először is kiderült belőle, hogy a Magyar Színházban fergeteges siker Zágon új vígjátéka, a Dzsimbi, melyben a címszerepet a majdnem Éva-kosztümös Titkos játssza. Az öltözőbe látogató Zágon neki újságolja el, hogy a darabot „filmre akarja lekötni az amerikai Metro-Goldwyn-Mayer”, s hogy ez lenne a harmadik hangos filmje.

Így terelődik a szó a „másodikra”, vagyis a Berlinben éppen megfilmesített, s hamarosan Budapesten is látható Szegény lányt nem lehet elvenni-re. S mintha csak egy kósza ötlet lenne, Zágon megjegyzi: a Radius moziban tartandó premiert azzal teszi még emlékezetesebbé, hogy férjhez ad egy szegény lányt, vagyis teljes lakberendezéssel és kelengyével ajándékoz meg egy „arra érdemest”.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. nyár: Végzetes asszonyok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
„Székely Erzsike”A Színházi Élet 1932. évi, egyik késő őszi számában bejelentették, hogy a Szegény lányt nem lehet elvenni premierjét azzal teszik különlegessé, hogy a szerző, Zágon István férjhez segít egy szegény lánytTörök Tibor, a vőlegényAz ajánlott leányzó, Székely Erzsike a szegénységi feltételeknek megfelelt, továbbá nem volt „trampli”, sőt egészen fotogénnek tűntSem Erzsikének, sem vőlegényének, Török Tibornak nem tetszett az umbuldaA filmpremier napján tartott polgári esküvőA világháborút a férj munkaszolgálatosként, a feleség és a leányuk egy védett ház lakóiként élték túl (itt egy 1948-as fényképen), ám a sors fintora Zágonnál mutatkozott meg leginkább, akire a negyvenes években már szintén vonatkoztak a zsidótörvények
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár