Allah nevével díszített viking selyemruhákra bukkantak Svédországban

Annika Larsson, a sírokban található szövetanyagokra szakosodott régész fedezte fel újra a több mint hét évtizede feltárt ruhaanyagokat, amelyek selyemmintáin az Allah szó, valamint az Ali név található, az utóbbi az iszlám vallás egyik legfontosabb alakja. A Birkából, valamint a mai Uppsala északi városrészéből, Gamla Uppsalából származó leletek egy új kiállítás megnyitásának okán kerültek most ismét elő.

„Első pillantásra egyáltalán nem tudtam értelmezni a szavakat, aztán eszembe jutott, hogy hol láttam hasonló stílusúakat: a spanyolországi mór textíliákon” – mondta a BBC-nek. Az írások a szövetre úgynevezett kúfic karakterekkel voltak hímezve, amely az arab nyelv egyik legrégebbi kalligrafikus formája. Az iraki Kúfa városában alakult ki a hetedik század végén. Úgy véli, egy imádságot vagy egy fohászt hímeztek rá a 9-10. századból datálható temetkezési öltözékre.

Egyre több bizonyíték bukkan fel mostanság, amely a vikingek kultúrája és az iszlám világ közötti kapcsolatra utal. Egyes viking kardok kovácsolási technikája arra enged következtetni, hogy a fémmegmunkálási módszer az Arab-félszigetről származott. A The Guardian egyik korábbi beszámolója szerint a régészek több mint százezer darabnyi iszlám ezüstpénzt és egy „Allahért” feliratú női gyűrű mellett számos, keresztény, iszlám és Thor-imádatról tanúskodó vallási tárgyat is találtak már az elmúlt években Skandináviában. Ráadásul néhány viking sírban a DNS-vizsgálatok szerint perzsa származású elhunytak aludták örök álmukat.

Larsson munkája során a selyemruházatok viking temetkezések során történő használatát kutatja. Az iszlám szent könyve, a Korán szerint a selyemöltözék az égi paradicsom lakóival kapcsolható össze. „Úgy gondolom, az iszlám vallásban megtalálható örök élet és paradicsom motívumai felkeltették a vikingek figyelmét” – magyarázta a szakértő a The Localnak. „Több olyan írott forrást is felfedeztünk már, amelyek ezt igazolják, és könnyen lehet, hogy a vikingek egyszerűen átvették ezen elképzelést az iszlám világból” – tette hozzá.

A mostanihoz hasonló ruhákat sokáig a kutatók egyszerűen zsákmánynak tartották, amelyeket az araboktól koboztak el. Azonban Larsson nézete szerint a most megvizsgált selyemöltözék alapján elmondhatjuk, minden bizonnyal nem zsákmányról lehetett szó, hanem egy tipikus viking halotti ruházatról, ami jól megmutatja, hogy a korabeli nagy világutazókra mennyire nagy befolyással lehettek a más-más kultúrák.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról