Alig voltak kék szemű lakosok a jégkorszakbeli Európában
2016. május 4. 13:03 MTI
Ősi emberi csontmaradványok DNS-ének vizsgálatával feltérképezték Európa jégkorszaki lakóinak génkészletét - számolt be róla a BBC a Nature tudományos lapban közzétett tanulmány alapján, amely az európai őstörténet mintegy 40 ezer évét kutatta.
Korábban
A nemzetközi kutatócsoport 51 ember genomját elemezte, a legidősebb 45 ezer, a legfiatalabb 7 ezer éve élt. Az eredmények megmutatták, milyen kapcsolatok lehettek a különböző csoportok között, de azt is, milyen színű volt a bőrük és a szemük. Az is kiderült, hogy a neandervölgyiek genetikai öröksége idővel egyre csökkent az európai Homo sapiensnél, ami a kutatók szerint a természetes kiválasztódás számlájára írható.
A Nature tudományos lapban közzétett tanulmány az európai őstörténet mintegy 40 ezer évét kutatta. A legkorábban érkező embercsoportok közül voltak, amelyek kevés nyomot hagytak a későbbi népesség génjeiben. A később, 37-14 ezer évvel ezelőtt élt európaiak azonban egyetlen populáció leszármazottai. David Reich, a bostoni Harvard Egyetem orvosi karának kutatója, Svante Paabo, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet munkatársa és kollégáik bizonyítékot találtak arra, hogy az egyik legfontosabb európai jégkorszaki kultúra, az aurignaci népét 34-26 ezer évvel ezelőtt elűzte a gravetti kultúra népe.
Mintegy 14 ezer évvel ezelőtt az európaiak egyre közelebbi kapcsolatba kezdtek kerülni közel-keleti, kaukázusi és török populációkkal. Ez egybeesett a jégkorszak végének első hosszabb meleg időszakával, és egy délkeleti irányból jövő népvándorlást tükrözhet. Hétezer évvel ezelőtt, az újkőkorban és a mintegy ötezer éve kezdődött bronzkorban lezajlott tömeges népvándorlás átformálta Európa genetikai arculatát. A jégkorszaki gének elemzése - többek között - azt mutatja, hogy a korabeli európaiak haja, szeme barna volt, csak 14 ezer éve kezdett terjedni a kék szem, a sápadt bőrszín hétezer éve jelent meg.
A korai európaiaknak több neandervölgyi génje volt, mint a mai embernek, ami azt az elképzelést támasztja alá, hogy a Homo sapiens "unokatestvérétől" örökölt génjeinek káros hatásai lehettek és a természetes szelekció miatt mehettek veszendőbe.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap