A vörösterror 133 napja

Alelnökként még az atombomba fejlesztéséről sem tájékoztatták Trumant

2019. május 8. 15:26 MTI

135 éve, 1884. május 8-án született Harry S. Truman, az Egyesült Államok 33., demokrata párti elnöke, aki szinte észrevétlenül jutott fel a hatalom csúcsára. Franklin D. Roosevelt halála után, mindössze 82 alelnökként töltött nap után lépett elő elnökké, s csak néhány hónapja volt hivatalban, amikor elrendelte az atombomba ledobását Japánra. Ezzel véget vetett a második világháborúnak, de elindította a hidegháborút, s 1950-ben ő küldte Koreába az amerikai hadsereget.

Truman
Truman unokájával, Clifton Truman Daniellel 1963 körül – Daniel napjainkban az atomfegyverek ellen állást foglaló aktivista (kép forrása: pri.org)

Szegény, Missouri állambeli farmercsalád legidősebb fia volt, szűkös anyagi helyzetük miatt felsőfokú tanulmányokat nem folytathatott. A középiskola után bankban dolgozott, majd 1914-ben átvette nagyszülei farmját. Két évvel később, amikor az Egyesült Államok belépett az első világháborúba, önként jelentkezett a hadseregbe, leszerelése után ruhaüzletet nyitott, de gyorsan csődbe jutott. Ezután a közigazgatásban helyezkedett el, jogot tanult és politizálni kezdett, 1934-ben demokrata színekben, Missouri állam képviseletében választották meg szenátornak. Washingtonban több fontos bizottságba bekerült, s neve már országosan ismert volt, amikor 1944-ben a negyedik elnöki ciklusát kezdő Franklin D. Roosevelt maga mellé vette alelnöknek. Trumant nem vonták be a fontos döntésekbe, még az atombomba előállításáról sem tájékoztatták.

Roosevelt 1945. április 12-én meghalt, s Truman alig 82 alelnökként töltött nap után az Egyesült Államok 33. elnöke lett. Bár a külpolitikában teljesen járatlan volt, egyik pillanatról a másikra világpolitikai jelentőségű döntéseket kellett hoznia, mivel a második világháború alatt létrejött amerikai-szovjet szövetségen repedések mutatkoztak. Az 1945. júliusi potsdami konferencián találkozott először Sztálinnal, akiről kezdetben optimistán nyilatkozott, de gyorsan felismerte, hogy a Szovjetunióval történő együttműködés addigi politikája nem folytatható.

Hazatérőben értesült az atombomba sikeres kipróbálásáról, s talán élete legnehezebb döntéseként elrendelte bevetését Hirosima és Nagaszaki ellen, az amerikai katonák életének megkímélése érdekében. Az atomfegyver használatát később minden alkalommal, beleértve a koreai háborút is, elutasította, úgy vélte, azt csak a Szovjetunióval támadt közvetlen katonai konfrontációban szabad felhasználni, amikor az Egyesült Államok léte forog kockán.

Az elnök 1947. március 12-én az amerikai kongresszus előtt tartott beszédében hirdette meg az úgynevezett Truman-doktrínát, amely a hidegháborúban meghatározta az Egyesült Államok politikáját. A doktrína fő eleme a feltartóztatás, a Jaltában kijelölt szovjet befolyási övezet kiterjesztésének megakadályozása volt. A beszéd kulcsmondata így szólt: "A szabad nemzetek megsegítése nem jelent többet, mint annak nyílt elismerését, hogy a totalitárius rendszereknek a szabad népekre közvetlen vagy közvetett agresszióval való rákényszerítése aláássa a nemzetközi békének és ennélfogva az Egyesült Államok biztonságának alapjait." Három hónappal később hirdették meg a doktrína gazdaságpolitikai elemének tekinthető Marshall-tervet, amely a háborúban meggyengült európai gazdaságok számára kínált segélyt az újjáépítéshez (ezt a keleti blokk országai szovjet nyomásra nem vették igénybe), a biztonságpolitikai pillér a NATO létrehozása lett 1949-ben.

Truman odahaza a nemzetbiztonsági törvénnyel átszervezte a hadügyek irányítását, felállította a Nemzetbiztonsági Tanácsot, a polgári és katonai hírszerző-felderítő szolgálatok koordinációs szerveként létrehozta a Központi Hírszerző Hivatalt (CIA). A belpolitikától azonban távol tartotta magát, ezért 1948-ban kevés esélyt adtak neki. A választás napján egy újság már meg is írta vereségét, ő azonban megfordította az utolsó televízió nélküli kampányt és kivívta újraválasztását.

Második ciklusára a koreai háború és a hidegháború elmélyülése nyomta rá bélyegét, de mind nagyobb mértékben fordult belpolitikai kérdések felé. Elrendelte a faji elkülönítés megszüntetését a kormányhivatalokban és a fegyveres erőknél, meghirdette a "Fair Dealt", a szociális és polgárjogi törvények megalkotását. 1952-ben már nem jelöltette magát, hivatali idejének lejárta után Kansas Cityben telepedett le. Boldogan vallotta magát "Mr. Citizennek", sokat olvasott, írt, előadásokat tartott, hosszú sétákat tett. 1972. december 26-án halt meg 88 éves korában.

Truman volt az első amerikai elnök, aki tengeralattjárón (egy elfogott német U-Booton) utazott, az ő második beiktatását közvetítette először a televízió, s ő tartotta az első elnöki sajtótájékoztatót, amelyet magnóra rögzítettek. Ő volt az első elnök, aki hivatali ideje után felszólalhatott a Szenátusban, s az ő elnöksége alatt fogadták el azt az alkotmány-kiegészítést, amely két négyéves időszakra korlátozza az elnök hivatali idejét.

A szemüveges, jelentéktelen külsejű Truman az addigi legnépszerűtlenebb elnökként lépett le a színről, megítélése azonban egyre javult. Ma már honfitársai az ötödik legnagyobb elnökként tekintenek rá Abraham Lincoln, Franklin D. Roosevelt, George Washington és Theodore Roosevelt után.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
A híres újságos kép (kép forrása: ThoughtCo)Truman Sztálinnal 1945. júliusában, a potsdami konferencián (kép forrása: The Washington Post)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!