2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Alapjaiban rengette meg a világot az 1918-ban kitört spanyolnátha-járvány

2020. január 30. 18:45 Múlt-kor

„Spanyol” nátha

A korábbi „orosznátha” onnan kapta nevét, hogy a járvány kiindulási pontjának az Orosz Birodalom részét képező Buharát (a mai Üzbegisztánban) vélték. A három évtizeddel később kirobbant világjárványt spanyolnáthának nevezi a mai napig a köznyelv, holott köztudott, hogy nem Spanyolországból indult pusztító útjára.

A halálos influenza három hullámban söpört végig a világon: 1918 tavaszán egy mérsékeltebb járvány formájában, amelyet egy rendkívül halálos fertőzési hullám követett ugyanazon év őszén, végül pedig 1919 elején erősödött fel újra egy, a kettő közötti pusztító erővel bíró járvánnyal.

Az első eseteket hivatalosan 1918 márciusában jegyezték fel az Egyesült Államokban, a Kansas állambeli Camp Funston katonai bázison. Hat héttel később a betegség már elérte a nyugati front lövészárkait Franciaországban, de Spanyolországban csak májusban jelent meg.

Elnevezésének oka egy háborús félreértés. A többi jelentősebb európai országgal ellentétben ugyanis Spanyolország semleges maradt az első világháborúban, így az ottani sajtó nem volt szigorú cenzúrának alávetve.

Az első spanyolországi esetekről szóló beszámolók tehát megjelentek 1918 májusában a spanyol lapokban, és mivel ezen esetek közé tartozott maga XIII. Alfonz király, miniszterelnöke, és számos más kormánytag, az ország szorult helyzete kívülről is feltűnő volt.

Az emberek ezáltal világszerte arra következtettek, a betegség Spanyolországból terjedt szét, e nézetet pedig a hadakozó országok propagandistái is szították, mivel tudták, náluk valójában hamarabb feltűnt. A harci morál fenntartása érdekében örömmel hibáztatták Spanyolországot, a név pedig megragadt a köztudatban.

A spanyolok érthető módon nem örültek a „megtiszteltetésnek”, és arra gyanakodtak, a franciák okozták szándékosan az országukat sújtó járványt a határ túloldaláról. Itteni elnevezését a madridi Zarzuela színház egyik előadásából nyerte: a Don Juan mondáját újramesélő operett, A feledés dala népszerű része volt a Nápolyi katona (Soldado de Nápoles) című dal, amely a betegség spanyolországi nevévé vált.

Habár a járvány nem Spanyolországból indult, az ibériai ország sokat szenvedett miatta. Ugyan a 20. század elején az influenzát meglehetősen „demokratikus” betegségnek tartották – nem kímélte a gazdagokat és a nemeseket sem –, az embereknek feltűnt, hogy a „nápolyi katonának” meghatározható célcsoportjai vannak.

A nagyon fiatalok és a nagyon idősek mellett a 20 és 40 közöttieket is gyakran megfertőzte, és a férfiakat jobban kedvelte a nőknél – kivételt képeztek ez alól a terhes nők, akik kimondottan nagy veszélynek voltak kitéve.

E kor és nem szerinti megoszlás megismétlődött szerte a világon, de a kór pusztítása egyúttal igen egyenlőtlen volt: Ázsia lakói mintegy harmincszoros valószínűséggel haltak bele a betegségbe, mint az európaiak.

Általában véve Afrikában és Ázsiában volt a legmagasabb a halálos esetek aránya, Európa, Észak-Amerika és Ausztrália jóval kevesebb veszteséget szenvedtek.

A kontinenseken belül is nagy eltérések voltak e tekintetben: a Szaharától délre kétszer vagy háromszor is nagyobb volt a halálozási arány, mint Észak-Afrikában, míg Európában Spanyolországé volt a legmagasabb – kétszer akkora, mint Franciaországban vagy Nagy-Britanniában, és háromszor akkora, mint Dániában.

Az egyenlőtlenségek nem értek véget itt sem: általánosságban a városokat jobban sújtotta a kór, mint a vidéket, azonban a városokon belül is óriási eltérések voltak.

A legtöbb nagy központban a nemrég érkezett bevándorlók jóval nagyobb arányban vesztették életüket, mint a helyiek, a vidéki falvak esetében pedig előfordult, hogy míg egyet valósággal megtizedelt a járvány, a szomszédos – szinte minden tekintetben azonos tulajdonságokkal rendelkező – településen alig észleltek megbetegedést.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A Kansas állambeli Fort Funston katonai támaszpont gyengélkedője 1918-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)Két francia férfi az utcán hirdeti a maszkokkal való védekezést az influenza ellen (kép forrása: Getty Images)Tömegsírt ásó férfiak az Egyesült Államokban, a Pennsylvania állambeli Philadelphiában a spanyolnátha idején (kép forrása: The Historical Medical Library of the College of Physicians of Philadelphia)A USS Ascutney amerikai hadihajó egy spanyolnáthába belehalt tengerészének temetése az oroszországi Arhangelszkben, 1919. február (kép forrása: National Archives)Japán iskoláslányok maszkban a járvány idején (kép forrása: Bettmann Archive)A nyugati fronton szolgált szerb katonák egy szerbek és portugálok számára fenntartott kórházban a hollandiai Rotterdamban, 1919. február 5. (kép forrása: H.A. van Oudgaarden / Piet van Bentum)Robert Koch (ül) és Richard Pfeiffer munka közben (kép forrása: Getty Images)Golyónyomokra mutató helyi lakosok Amritszárban (kép forrása: live-manchester.co.uk)A járvány áldozatainak temetése Kanadában, az újfundlandi North Riverben (kép forrása: Wikimedia Commons)„A legfrisebb hírek – Továbbra is mutatkozzanak jóhiszeműen! Kerüljék a temetőket!” A „nápolyi katona” ábrázolása egy spanyol karikatúrán (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár