Akit Cannes-ig repített a fekete Volga

Világsiker korgó gyomorral

Bár több filmes szakértő az Arany Pálmára is esélyesnek tartotta a filmet, Kósa végül a szintén óriási szakmai elismerést jelentő legjobb rendezésért járó elismerést zsebelte be. Az átadóünnepség azonban egy újabb megpróbáltatást jelentett számára. Mivel a magyar állam nem gondoskodott az ellátásáról, ott-tartózkodása alatt gyakorlatilag végig éhezett. A díjátadó idején már harmadik napja nem evett, így farkaséhesen, a színpadon lézengve vette át a szobrocskát.

Zavartságára jellemző, hogy a díjára autogramot kért a Nagyítással az Arany Pálmát elhozó Michelangelo Antonionitól. Az elismerés persze óriási elégtételt jelentett az ifjú filmes számára. Mint később elmondta, bár csak homályosan emlékszik a felemelő pillanatokra, arra gondolt, mégis érdemes tisztességesen élni és dolgozni.

Az ünnepségeket egy fogadás zárta. A rendező újra ételt vehetett magához, ám az első fogás, egy, a nagyvilági eseményeken megszokott ételspecialitás – bármennyire is éhes volt – nem nyerte el a tetszését.

Amikor azonban egy eperkülönlegesség került az asztalra, a fiatal rendező már nem habozott. Maga elé vett egy tálat, és – az asztaltársaság döbbenetére – elképesztő gyorsasággal elkezdte befalni annak tartalmát. A hosszú idő után, hirtelen elfogyasztott ennivaló annyira megterhelte a gyomrát, hogy azonnal emésztési problémái támadtak. Szerencsére még épp időben ért ki a mellékhelyiségbe. 

Kósa hazatérése után a hatalom már nem tehetett úgy, mintha nem is létezne, de továbbra is mindent elkövettek munkájának megnehezítése érdekében. Bár diplomáját is megszerezte, és rendezőasszisztensi állást kapott, a magyar filmek külföldi propagálásáért felelős Hungarofilm vezetője hírlapi cikkekben fejtegette a rangos díj jelentéktelenségét.

A rendező filmjeiből a későbbiekben is számos részletet vágattak ki, és egy vezető kultúrpolitikus még a 80-as években is bizalmasan közölte vele, hogy hiába terjesztették fel már sokadszor Kossuth-díjra, biztosan nem fog rangos elismerésben részesülni, amíg az MSZMP ortodox kommunistáinak bármiféle befolyása van a kultúra irányítására. Az ok: nem tudták neki megbocsátani, hogy forradalomnak nevezte az ’56-os eseményeket.

A Tízezer nap azonban óriási siker lett. Magyarországon több mint egymillióan látták, szerte a világon pedig összesen több mint 50 országban vetítették. Az alkotásnak a rendező számára még volt egy korántsem mellékes hozadéka: a cannes-i filmfesztiválon ismerte meg későbbi feleségét, a japán Itomi Shinobut.

A film üzenetének egyetemességét jelzi, hogy a 60-as évek végén egy fizikusnak készülő japán egyetemista, Jamakava Szógen a film hatására kezdett el a lét alapvető kérdéseiről gondolkodni. Nem sokkal később kolostorba vonult, a szerzetest pedig manapság már az egyik legismertebb zen buddhista filozófusként tartják számon. Ha Kósa Ferenc és a Tízezer nap történetét egy napon megfilmesítik, valószínűleg jó eséllyel indul majd az Arany Pálmáért.

1. Cenzúra és vaságy
2. Börtön helyett a francia tengerpart
3. Világsiker korgó gyomorral

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Tudta-e, hogy...?

• 10 meglepő tény a vasút történetéből
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• 10 dolog, amit nem tudtál Las Vegas-ról
• 10 érdekes tény a Szent Koronáról
• 7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
• Tíz tény Jackie Kennedy-ről
• Tíz meglepő tény az angliai csatáról
• Támadó marslakók, megtévesztett nácik, kőkori törzs – hét grandiózus átverés a történelemből
• 10 meglepő dolog Madame Curie-ről