Aki túlélte Hirosima földi poklát

1945. augusztus 6-án reggel Enola Gay névre keresztelt B-29-es bombázó egy 15 kilotonnás atombombát dobott Hirosima városára. 60-80 ezer ember azonnal életét vesztette, a következő hónapokban pedig 140 ezerre növekedett a halálos áldozatok száma. 2014. augusztusi adatok szerint több mint 450 ezer ember - 292 325 hirosimai és 165 409 nagaszaki lakos - halt meg az atomboma-támadások hatásai következtében. 

Cuboiról és társairól három órával a támadás után a Mijuki hídnál készült egy fotó, amelyen a kopaszra nyírt, út szélén ülő fiatalember ijedten tekint a távolba. A képen emellett az látható, ahogyan rendőrök étolajjal kenegetik az iskolás gyerekeket, hogy így próbálják meg enyhíteni az égési sérülések okozta fájdalmaikat.

Cuboi először egy hatalmas robbanást hallott, majd a levegőbe repült, és tíz méterrel távolabb ért földet. Amikor visszanyerte az eszméletét, látta, hogy a teste nagy része leégett, az ingujjai és a nadrágszárai pedig leszakadtak a robbanástól. "A karjaim csúnyán megégtek, és mintha valami csöpögött volna az ujjbegyeimből" - mondja Cuboi, aki az atom- és hidrogénboma-áldozatokat tömörítő Nihon Hidankjo nevű szervezet társelnöki tisztét is betölti.

"Borzasztóan fájt a hátam, és fogalmam sem volt róla, hogy mi történt. Azt hittem, hogy nagyon közel voltam egy hatalmas hagyományos bombához. Fogalmam sem volt róla, hogy egy nukleáris bomba volt, és hogy sugárzásnak vagyok kitéve. Annyi füst volt a levegőben, hogy száz méterre is alig lehetett ellátni, de amit láttam, meggyőzött arról, hogy beléptem a földi pokolba" - emlékezik vissza Cuboi.

"Az emberek segítségért kiáltottak, és a családtagjaikat szólongatták. Láttam egy iskolás lányt, akinek a szemgolyója lelógott a szemüregéből. A vérző emberek szellemeknek tűntek, és megpróbáltak sétálni, mielőtt összeestek volna. Néhányan elvesztették a végtagjaikat. Elszenesedett testek feküdtek mindenhol, a folyót is beleértve. Amint lenéztem, láttam, ahogy egy férfi átlyukasztott gyomrát szorongatja, és megpróbálja megakadályozni, hogy a szervei kiessenek. Az égett hús szaga mindent beborított" - folytatja az egykor iskolaigazgatóként tevékenykedő férfi.

A fiatalembert kórházba szállították, ahol egy hónapon át eszméletlen maradt, és mire magához tért, a háború már véget ért. Cuboi az elmúlt évtizedek során tizenegy alkalommal kellett befeküdnie a kórházba, és az orvosok háromszor közölték vele, hogy haldoklik. Számos gyógyszert kellett szednie különböző, feltehetően a sugárfertőzöttséggel kapcsolatba hozható betegségei miatt. Kétszer diagnosztizáltak nála rákot.

A hibakusák, vagyis a hirosimai és nagaszaki atombomba-támadás regisztrált túlélőinek átlagéletkora júliusban átlépte a nyolcvanat. Az áldozatokat tömörítő Hidankjo egyik legaktívabb csoportja nem sokkal korábban jelentette be, hogy feloszlik, mivel a tagok már túl idősek ahhoz, hogy továbbra is aktívan tevékenykedjenek. "Meg lennék lepve, ha tíz év múlva még sokan lennének életben közülünk" - mondja a szervezetben tevékenykedő Simizu Hirosi, aki mindössze három éves volt, amikor a hirosimai bomba a házuktól 1,6 kilométerre felrobbant. "Ha a hibakusák továbbra is felemelik a szavukat a nukleáris fegyverekkel szemben, akkor mások is követni fogják a példájukat. Ezért folytatjuk a kampányunkat, amíg a fizikai állapotunk ezt lehetővé teszi."

Hirosimában és Tokió egyik külvárosában, Kunitacsiban a túlélők "mesélő" kurzusok segítségével próbálják átadni az élményeiket azoknak, akik nem élhették át személyesen a megpróbáltatásokat, és nincs hibakusa a rokonaik között, a Hidankjo pedig a túlélők gyerekeinek és unokáinak igyekszik átadni felmenőik tapasztalatait. Egy 84 éves túlélő, Josiko Kajimoto előző hónapban Skype-on keresztül elevenítette fel az emlékeit több tucat angol parlamenti képviselő számára, egy hibakusa-delegáció pedig a napokban egy 24 országot érintő "békehajóúton" vesz részt. 

"Már nem leszek itt 10-15 év múlva, a kérdés tehát, amit mindannyian felteszünk, hogy hogyan tudjuk majd továbbra is átadni az üzeneteinket. Most már alig van erőm kampányolni, és többé már nem félek a haláltól. Ugyanakkor rájöttem, hogy túlélőként kötelességünk egészen addig folytatni, amíg lehetséges, hogy így tisztelegjünk azok emléke előtt, akik már nem lehetnek velük" - mondja Hatakejama Hiroko, aki hatéves volt a támadások idején.

Cuboi Szunao idén is ellátogat majd augusztus 6-án a hirosimai Béke Emlékparkba. Aznap este egy lámpást fog majd vízre bocsátani a Motojasu folyón - ahol a robbantás napján ezrek próbáltak meg menekülni a sugárzás elől - , amely vezeti majd a holtak lelkeit. Mint az egyik legaktívabb atombombatámadás-túlélő, egy rövid megbeszélést folytat majd Abe Sinzó japán miniszterelnökkel, akit az ország második világháború utáni béke melletti elköteleződésének megkérdőjelezése miatt bírálatban részesített. "Az atombomba áldozatainak nevében meg fogom kérni, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy a világ megszabaduljon a nukleáris fegyverektől. Ezt a követelést egészen az utolsó leheletemig ismételgetni fogom."

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”