2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Akasztott disznók, száműzött egerek – különleges állatperek a középkorból

2021. március 7. 08:26 Múlt-kor

1494. június 14-én a Francia Királyság területén fekvő Clermontban letartóztattak egy disznót, mert „megfojtott és megcsonkított egy bölcsőjében fekvő kisgyereket, Jehan Lenfant (…) marhapásztor és felesége, Gillon kisfiát.” Miután a bírák számba vették a bizonyítékokat, akasztás általi halálra ítélték az ekkor épp egy apátsági börtönben raboskodó állatot.

Állatperek

A középkori Európában legalább nyolcvanöt állatpert tartottak, a XX. század elejéig pedig tovább nőtt az eljárások száma.

Vannak, akik szerint a jelenség mögött az igazságszolgáltatási intézményrendszer Nyugat-Európában a XII–XIII. században megfigyelhető kiterjedése állt, mivel a megnövekedett létszámú jogásztársadalomnak munkára volt szüksége, de a keresztények korabeli elképzelései (az emberek uralkodhatnak a természet felett) is szerepet játszhattak az állatok bíróság elé állításában.

A késő középkori gondolkodásban ráadásul gyakran elhomályosult az emberek és az állatok közötti különbség. A korabeli irodalom tele van olyan mesékkel és történetekkel, amelyekben az állatok úgy viselkednek, mint az emberek.

A középkori munkákban emellett számos állatot ábrázoltak emberekhez köthető cselekményekben, például háborúkban való részvétel közben. Akik emberként tekintettek az állatokra, lépésről lépésre odáig is eljuthattak, hogy a gondolkodás és az erkölcsi érzék tekintetében is emberi tulajdonságokkal ruházták fel az állatokat, akiket aztán tetteik miatt is felelőssé tettek.

Az állatok emberekként való kezelésének plasztikus példája egy 1386-os történet, amely során egy, a franciaországi Falaise-ben gyermekgyilkosságért halálra ítélt disznóra kivégzése előtt mellényt, kesztyűket és alsónadrágot adtak, fejére pedig egy emberi maszkot húztak, és láncra verték, mielőtt felakasztották volna.

Ha egy állatot bíróság elé állítottak, nem jelentette azt, hogy készülhetett is a halálra. 1457-ben egy ötéves kisfiú megölésével vádolt malacot a hátsó lábainál fogva akasztottak fel egy fára. Bár a vádiratban az anyakoca hat, vérben úszva megtalált kismalaca is bűntársként szerepelt, végül a bíróság fiatalságukra és az anyjuk rájuk gyakorolt negatív hatására való tekintettel felmentette őket.

Az egyházi bíróságok állatok egész csoportjait ítélték el „tulajdon megrongálása” miatt. 1519-ben például egy bíróság Stelvio község elhagyására ítélte a jogsértő egereket. A döntés szerint azonban azt is biztosítani kellett számukra, hogy elvonulásuk közben ne érhesse őket kutyák vagy macskák felől érkező inzultus. A vemhes és csecsemőkorú egerek különösen kiváltságos helyzetben voltak, nekik ugyanis két hetet adtak a település elhagyására.

Az állatokat védő ügyvédek olykor szokatlan érveléssel próbálták meggyőzni a bírákat. A XVI. században aktív francia jogász, Bartholomäus Cassaneus arra hivatkozva akadályozta meg egy árpatáblát felprédáló patkánycsapat elleni bírósági eljárás lefolytatását, hogy védencei azért nem jelenhetnek meg a bírák előtt, mert félnek a falu macskáitól.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár