Akár 5 millió régészeti lelőhely is lehet Észak-Afrikában és a Közel-Keleten
2015. február 24. 13:51 MTI
Egységes adatbázis készít a Közel-Kelet és Észak-Afrika régészeti örökségének rendszerezésére az Oxfordi Egyetem és a Leicesteri Egyetem. A térség régészeti lelőhelyei a népességnövekedés, a mezőgazdasági fejlődés, a városok terjeszkedése, a háborús konfliktusok és a fosztogatás miatt veszélyeztetettek - írja az Endangered Archeology (Veszélyeztetett archeológia) elnevezésű projektet ismertető Past Horizons internetes portál.
Korábban
A kutatók műholdképek és légi fotók, valamint - ahol lehetséges - terepmunka segítségével veszik jegyzékbe a térség leginkább veszélyeztetett és sokszor dokumentálatlan régészeti lelőhelyeit a következő két évben. A régészeti maradványok többsége látható a levegőből. A helyszínek sok esetben olyan országokban - például Szíriában és Irakban - találhatók, amelyeket háborús konfliktusok sújtanak. A lelőhelyek között sírok, települések, erődök is találhatóak, amelyek a történelem különböző korszakaiból nyújtanak információkat, az őstörténeti időktől egészen a modern korig.
"Rendkívül időszerű ez az izgalmas projekt, hiszen a térség régészeti lelőhelyeire leselkedő veszélyek példátlan mértékben megnövekedtek és ha nem teszünk most valamit, a helyzet csak egyre kritikusabbá válik" - mondta el Robert Bewley, az Oxfordi Egyetem régésze. A kutatók szerint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában mintegy 3-5 millió régészeti lelőhely is lehet, amelyek közül jelenleg is sok van veszélyben, de a fenyegetett helyszínek száma a jövőben növekedhet. A lelőhelyekre vonatkozó adatokat, így azok történeti hátterét és állapotát szabadon elérhető adatbázisban fogja nyilvánossá tenni a kutatócsapat.
A projekt emellett szeretne együttműködni a helyi örökségvédelmi hatóságokkal és más illetékes szervezetekkel a lelőhelyek megőrzése érdekében. Olyan helyi régészekből, önkéntesekből álló "gondnokhálózat" felállítását is tervezik, amely a szabadon elérhető adatok segítségével tehetne a veszélyben lévő lelőhelyek védelméért.
Andrew Wilson, a projekt kutatásvezetője elmondta, hogy a térség a régészeti emlékek sűrűségét tekintve a világ leggazdagabb régiója. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában az ősidőktől kezdve a perzsa, a görög, a római és az iszlám birodalmakig bezárólag minden korszakra vonatkozóan találhatóak fontos lelőhelyek. A projekt weboldala márciustól válik elérhetővé az interneten.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna 19:05
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén 17:05
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház 16:05
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum 14:20
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek 11:20
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
