A vérző szívű császárné: Sisi utolsó napjai és a végzetes szúrás

A merénylet homályos pontjai

A merénylet nemcsak egy évszázad múltán, de már akkor is számos megválaszolandó kérdést vetett fel. Az első és legfontosabb talán az, hogy miként tudott a királyné egy szívszúrást követően lendületesen eljutni a kikötőbe, és felszállni a hajóra. Ezt a problémát már a merénylet másnapján végrehajtott boncolás megoldotta. A gyilkos fegyver csak egy nagyon kis sebet ejtett a szíven, a vér így csak kis cseppekben szivárgott ki a szívburokba.

A következő kérdés a merénylő személyére irányul. Amikor a 25 éves Lugi Luchenit a csendőrök kezére adták, azok még úgy vélték, hogy csak egy közönséges tolvajjal állnak szemben. Kihallgatásakor a vád már gyilkossági kísérletre módosult, majd a vallatás során megérkezett Erzsébet királyné halálának híre is. A merénylő nagy örömmel konstatálta „sikerét”, és felkiáltott: „Éljen az anarchia!”

A vizsgálat során Lucheni egy pillanatig sem tagadta tettét, éppen ellenkezőleg: büszkén vállalta. Állítása szerint eredetileg a francia trónkövetelőt, az orléans-i herceget akarta meggyilkolni, de ő végül nem érkezett meg Genfbe, ezért választott magának új célpontot. A rendőrségi nyomozás igyekezett fényt deríteni Lucheni feltételezett bűntársaira is, de meggyőző bizonyíték híján eme bűntársak létezését sohasem sikerült igazolni.

Hasonlóképp máig bizonytalan, hogy miként is értesült a merénylő Erzsébet genfi tartózkodásáról. Saját állításai, miszerint a helyi újságban olvasott róla, valamint az, hogy egy korábbi budapesti tartózkodása során már látta a királynét, így felismerte őt, bizonyosan hamisak voltak. A svájci lapokban ugyanis csak a gyilkosság napján jelent meg, hogy Ferenc József felesége náluk vendégeskedik, míg Lucheni 1894 nyarán töltött két hetet Budapesten, amely időszak alatt Sisi közelében sem járt a magyar fővárosnak.

Mindezek a homályos pontok azonban az anarchista merénylő sorsát nem befolyásolták: a svájci bíróság alig 10 óra alatt kiszabta rá az életfogytiglani börtönbüntetést. Lucheni nagy vágya, nevezetesen, hogy az általa szolgált ügy mártírjává váljon, nem teljesült.

Az érintett genfi kanton törvényei ugyanis nem ismerték a halálbüntetést, Lucheni pedig hiába kérte előzetesen levélben a svájci elnöktől, hogy ügyét a luzerni kanton törvényei szerint tárgyalják – „fordított kegyelmi kérvénye” nem ért sikert. A merénylő végül 12 évet töltött börtönben, mielőtt 1910 októberében cellájában – a világ által már jórészt elfeledve – felakasztotta magát.

Tudta-e, hogy...?

Erzsébet királyné komolyan megszenvedett legendás hírű szépsége érdekében. Hosszú haját minden nap legalább három órán keresztül fésültette fodrászával, és minden harmadik héten egy egész napot szántak arra, hogy teljesen megmossák a fenséges hajzuhatagot.

A gyűlölt anyós, ha akaratlanul is, de nagy szerepet játszott Sisi magyarok iránti szimpátiájának kialakulásában. Az ifjú császárné ugyanis észrevette, hogy Zsófia főhercegné ki nem állhatja a „rebellis magyarokat”, így már csak dacból is megtanult magyarul és a kiegyezés előtti években következetesen a magyar urak pártját fogta az udvarban.

Gyermekeik születése után Sisi testileg ugyan elhidegült férjétől, boldogságát azonban továbbra is szívén viselte. A bécsi színésznő Schratt Katalin például a királyné hathatós közreműködésével vált Ferenc József szeretőjévé.

1. Szaporodó távollétek
2. A végzetes utazás
3. A merénylet homályos pontjai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”