A Városliget jegén könnyedén szerelemre lobbanhattak a pesti fiatalok

Korcsolyázó pár a Műjégpályán, 1934. (Kép forrása: Fortepan / Privát Fotó és Film Archívum-Urbach gyűjtemény)

A szabadságharcot követő két évtizedben mindenféle szervezettség nélkül csúszkáltak a befagyott ligeti tavon a mozgásra és jó levegőre vágyó pestiek. A lázadó magyaroktól tartó bécsi udvar árgus szemmel figyelt mindenféle szervezkedést, és s sokáig tiltott egyesületalapításra csak a kiegyezés után nyílt lehetőség.

Így alakulhatott meg egy fiatal orvos, Kresz Géza és barátai kezdeményezésére 1869-ben a Pesti Korcsolyázó Egylet. A Városligeti tó jegén kerítették el a jégpályát, és a tóparton egy szerény deszkabódét állítottak fel melegedőnek. Az egyesületi tagok száma gyorsan nőtt, a korcsolyázás megítélése pedig néhány év alatt  gyökeresen megváltozott.

Jégpálya a Városligeti-tavon 1908-ban (kép forrása: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück und Sohn)

Miután Rudolf koronaherceg kilátogatott az első, 1870-es szezonnyitóra és Eötvös József bárótól sikerült megszerezni az engedélyt két leánya számára a nyilvános korcsolyázáshoz, az arisztokrácia, s nyomában a tehetős polgári osztály tagjai – főként a nők – egyre növekvő számban kezdték látogatni a jégpályát.

Amíg korábban még az orvosok is óvták a nőket a jégen való száguldozástól, a Vasárnapi Újság 1872-ben már így írt: „A nők korcsolyázása el van terjedve mindenütt, hol a téli évszak állandó jéggel jár. […] Nincs meglepőbb, mint ügyes, gyakorlott s amellett szenvedélyesen korcsolyázó nőt, a jég sima tükrén, milyen kivált az idei, a madár könnyüségével s hajlékonyságával tovasiklani látni.”

Korcsolyázók a Ligetben 1920-ban (kép forrása: Fortepan / Saly Noémi)

A városligeti korcsolyázás népszerű és fontos társasági eseménnyé vált, és a pálya volt a korabeli partiszínhely, amely alkalmat nyújtott a randevúzásra. Sok, gyermeke jövőjéért aggódó édesanya áldotta a ligeti jeget, amiért eladósorban lévő leánya itt talált megfelelő párra. A korabeli képesújság szerint egyetlen korcsolyaszezon alatt félszáz házasság jött össze a városligeti jégen.

De természetesen a korcsolyázás közbeni ismerkedésnek megvolt a maga etikettje. Az illemszabályok megengedték, hogy egy fiatal hölgy megkérjen a pályán egy közelben tartózkodó, ismeretlen urat, hogy igazítsa meg a meglazult korcsolyaszíját. A fiatalember letérdelt a jégre, finoman megfogta a hölgy cipőcskéjét, és miközben korcsolyaigazítás ürügyén a bokája körül babrált, ki tudja, mi minden kerülhetett szóba közöttük.

A művészek – és nem mellesleg az újságírók – sem maradhattak ki a park téli életéből. Amikor 1929-ben, február legvégén egy nagy havazás félméteres hóbundába öltöztette a fővárost, a Színházi Élet című képes hetilap szerkesztői kitalálták, hogy a közeli Képzőművészeti Főiskola szobrásznövendékei között hószobrász versenyt rendeznek a Városligetben.

A behavazott Vajdahunyad-vára 1939-ben (kép forrása: Fortepan / Divéky István)

A verseny hírét nagy lelkesedéssel fogadták – különösen, amikor kiderült, hogy a legjobban sikerült alkotásokat jelentős pénzdíjakkal jutalmazza az újság. A szerkesztőség a főiskola tanárai mellett ismert képzőművészeket kért fel a bíráló bizottságba: Kisfaludy Strobl Zsigmond, Sidló Ferenc, Szentgyörgyi István alkották a rangos zsűrit, melynek elnöke Hermann Lipót festőművész volt. Ő nyújtotta át a jól megérdemelt pályadíjakat a fagyos hó formázásától kivörösödött kezű nyerteseknek, akiket a közönség lelkesen megtapsolt. (x)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában
• Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában
• A Hohle Fels vízimadara, a figurális művészet hajnala
• Jön a részleges napfogyatkozás, mi pedig jövünk az ehhez kapcsolódó mítoszokkal
• Átírja a múltat a nemek szerinti régészet?
• Tudósok azt állítják, az ember jóval előbb tudott beszélni, mint azt eddig feltételezték