2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

A történelem hét leghíresebb almája

2020. április 21. 08:34 Múlt-kor

A világ egyik legismertebb és leginkább elterjedt gyümölcse, az alma – a történelem mítoszokba vesző kezdetétől, a nagy fizikai felfedezéseken keresztül egészen napjaink technológiai fejlődéséig – meghatározó szerepet töltött be életünkben. Hiszen már a viszálykodás istennője is egy aranyalmával kavarta fel az állóvizet csakúgy, mint Hófehérke gonosz mostohája. De vajon honnan tudjuk, hogy a bibliai tiltott gyümölcs alma volt? Miért hívjuk New Yorkot Nagy Almának? És vajon Newton tényleg csak kitalálta, hogy egy fejére pottyanó alma segítette őt korszakos felfedezésében?

Alma

A tudás fájának tiltott termése

„Az asszony látta, hogy a fa élvezhető, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát gyümölcséből, megette, adott férjének, aki vele volt, és az is evett belőle” – olvashatjuk a Teremtés könyvében az ember első bűnét.

Bár Isten halálbüntetés terhe mellett megtiltotta számukra, hogy „a jó és rossz tudásának fájáról” egyenek, Éva nem tudott ellenállni a kígyó és a tudás csábításának, Ádám pedig az asszonynak, így a Teremtő kiűzte őket az Édenkertből. A gyümölccsel természetesen nem emelkedhettek isteni magasságokba, a tiltás csupán a Teremtő és teremtmény közti viszony elfogadását volt hivatott jelezni.

A Biblia nem említi, hogy a titokzatos fán milyen gyümölcs termett, habár a falatozás után, mikor felnyílt a szemük és észrevették, hogy mezítelenek, fügefalevelekből készítettek maguknak kötényt.

Néhányan ezért a tiltott gyümölcsöt fügeként azonosítják, amelynek fája az ókorban a nemi életet jelképezte, vagyis ezen elmélet szerint a bűnbeesés valójában nemi bűn volt.

Van olyan hipotézis, miszerint Ádámék búzát vagy gránátalmát ettek, a közfelfogás szerint azonban a tudás tiltott gyümölcse az alma, amely később a keresztény szimbolikában a bűn jelképe, majd pedig a megváltás szimbóluma lett, míg korábban a szerelmet és a termékenységet is jelképezte.

Az alma elsőként a latin szerzőknél bukkant fel, ami félrefordításon (esetleg egy jól sikerült szójátékon) is alapulhat. A malum latinul ugyanis bűnt jelent, míg a malus almafát. Ám a pomum szó jelentésváltozása is szerepet játszhatott: eleinte „gyümölcsöt, fa termését” jelentette, később viszont már az almát.

A bűnbeesést ábrázoló képeken általában almafa látható az éppen bűnbe eső emberpár mellett, ritkábban fügefát vagy szőlőtőkét is felfedezhetünk tiltott gyümölcsfaként, sőt a franciaországi Plaincourault apátság XIII. századi freskóján az első emberpár gombát falatozott.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár