A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben

Karl Pavlovics Brjullov: Pompeii utolsó napjai (Illusztráció)

A trójai háború ihlette, pazar freskókkal díszített, tágas rendezvényteremre bukkantak régészek a dél-olaszországi Pompejiben végzett ásatásokon – közölte csütörtökön az olasz kulturális minisztérium.

A tájékoztatás szerint a 90 négyzetméteres terem fekete alapú falait mitológiai témájú, kifinomult festmények, mozaikok díszítik.

A képek fő motívuma a hősiesség: számos freskón a trójai háború hősei és isteni szereplői láthatók, köztük Helené, Meneláosz spártai király felesége és Párisz, Trója hercege.

Feltűnik még a freskókon Kasszandra és Apollón alakja is.

A pompjei ásatásokat végző régészek szerint a freskók azt a célt szolgálhatták az ókori római városban, hogy szórakoztassák a vendégeket és témát szolgáltassanak az összegyűlt társaság beszélgetéseihez, az élet értelméről folytatott eszmecserékhez.

A falakat azért festették feketére, hogy ne látszódjon meg rajtuk a lámpások füstje.

Pompeji városa a Vezúv vulkán 79-ben történt kitörése következtében pusztult el. A hamutenger, a sár és láva megóvta az ókori várost.

Romjait a 18. században fedezték fel, és napjainkban Olaszország egyik legnépszerűbb idegenforgalmi látványossága, és kulcsfontosságú helyszín az ókorkutató régészek számára is.

Gennaro Sangiuliano kulturális miniszter úgy fogalmazott csütörtökön, hogy Pompeji mindig tud újabb meglepetésekkel szolgálni: a régészek ahányszor csak ásni kezdenek, mindig találnak valami csodálatos és nagy jelentőségű leletet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése