Árnyékadó, ablakadó, szakálladó: különös járulékok a történelemben

Árnyékadó, bélgázadó

Azonban meglepő módon ellenpéldáról is tudunk: 2009-ben Kína Hupej tartományának lakosait a tartományi kormányzat pénzbüntetés terhe mellett kötelezte a cigarettázásra. Kína dohányzási világelső, mind termelésben, mind fogyasztásban: a világ cigarettáinak 42%-át készítik az országban, 33%-át pedig itt is fogyasztják. A cigaretták eladásából származó jövedéki adó a költségvetés egyik fontos forrása, így a hupeji kormányzatnak érdekében állt minél több állampolgárt rávenni a dohányzásra. Kunkan járás vezetősége azonban még egy lépéssel tovább ment: elrendelték, hogy az állami szervek és vállalatok alkalmazottai összesen évi 230 ezer csomag cigarettát kötelesek vásárolni (és természetesen elszívni), ismét csak az adóbevételek maximalizálása és a gazdaság felpörgetése érdekében.

Bár az Olaszországról kialakult kép nem ezt sugallja, a mediterrán ország kimondottan jól fejlett és ehhez mérten zavaros bürokráciával rendelkezik. Ebbe természetesen az olyan különleges adójogszabályok is beletartoznak, mint az, amelyik 1993 óta adókötelessé teszi, ha a boltok és vendéglátóhelyek cégérei árnyékot vetnek a járdára. Ki kell emelni, hogy nem a teraszok, az azokon elhelyezett bútorok, vagy a föléjük emelt napernyők és árnyékolók képezik az adó alapját – mindezek után más jogcímen kell adózni –, hanem kimondottan az üzletek ajtajában és ablakaiban elhelyezett táblák, cégérek, hirdetések járdára vetett árnyéka. 1993-as bevezetése után az adót minden korábbi szándék dacára sokáig sehol nem hajtották be, egészen 2015-ig, amikor a Veneto régióbeli Conegliano városkája szorult anyagi helyzetén ezzel az eszközzel próbált enyhíteni. A lépést komoly felháborodás kísérte a helyiek között, akik úgy érezték, a semmiért fizetnek évi 100 eurót az önkormányzatnak.

Bár az USA drogtörvényei önmagukban is meglehetősen szigorúak, a nehéz sorsú drogkereskedőket sokszor még további terhek is sújtják. Nebraskában például az adóhivatal előírja, hogy a dílerek a birtokukba kerülő illegális kábítószer után haladéktalanul megfizessék a drogadót (drug tax). Ennek mértéke marihuána esetén unciánként (28,35 g) 100 dollár (31 ezer forint), grammonként árult kábítószerek esetében grammonként 15 dollár, egyéb drogoknál pedig 50 adagonként 500 dollár. Amennyiben ezt valaki nem fizeti meg, akár öt év börtönbüntetést vagy 10 ezer dollárig terjedő bírságot is kaphat – természetesen a kábítószer birtoklásáért vagy terjesztéséért járó büntetésen túl. Hasonló felfogást követ az IRS, a szövetségi adóhivatal is, amely a jövedelemadó-bevallásra szolgáló 1040-es nyomtatvány kitöltési útmutatójában hangsúlyozza, hogy az illegális tevékenységekből, például drogkereskedelemből vagy lopott tulajdonból származó jövedelmeket is fel kell tüntetni a megfelelő sorban (utóbbi eset alól azonban mentesülünk, ha még a naptári éven belül visszajuttatjuk az ellopott tulajdont eredeti birtokosához).

Az adók célja sokszor a források előteremtése valamely tevékenység kellemetlen következményeinek elhárítására. Ezt a megközelítés követte az új-zélandi kormány is 2003-ban, amikor először felvetette a mezőgazdasági gázkibocsátást célzó kutatásokat finanszírozó adót. Korabeli becslések szerint Új-Zélandon az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 50%-áért a mezőgazdaság, pontosabban az állattenyésztő szektor felel (ez világszerte ekkoriban kb. 14% volt). A javaslat heves ellenállásra talált az állattenyésztők részéről, akik indokolatlan extra tehernek élték meg a „bélgázadót”, de végül hajlandóak voltak hozzájárulni a kutatás költségeihez egyéb (nem adózási) formában. Az ötlet 2009-ben Európában is megjelent, ahol Írországban és Dániában is fontolgatták az állati metántermelés megadóztatását, de ez végül ilyen közvetlen formában egyik országban sem került bevezetésre.

Miként született meg a pénztárca ötlete? Mi a különbség a bankjegy és papírpénz között? Meddig egyszerűsödhet még a modernkori fizetés folyamata? Mikor fejlesztették ki az RSA-titkosítást? A válaszokért látogass el az OTPédia oldalára! (x)

1. A pénznek nincs szaga
2. Árnyékadó, bélgázadó

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
• Házmesterek a vészkorszakban
• Idén ősszel is megrendezik a Zsinagógák Hetét