Árnyékadó, ablakadó, szakálladó: különös járulékok a történelemben
2022. február 18. 18:05 Múlt-kor
Korábban
Árnyékadó, bélgázadó
Azonban meglepő módon ellenpéldáról is tudunk: 2009-ben Kína Hupej tartományának lakosait a tartományi kormányzat pénzbüntetés terhe mellett kötelezte a cigarettázásra. Kína dohányzási világelső, mind termelésben, mind fogyasztásban: a világ cigarettáinak 42%-át készítik az országban, 33%-át pedig itt is fogyasztják. A cigaretták eladásából származó jövedéki adó a költségvetés egyik fontos forrása, így a hupeji kormányzatnak érdekében állt minél több állampolgárt rávenni a dohányzásra. Kunkan járás vezetősége azonban még egy lépéssel tovább ment: elrendelték, hogy az állami szervek és vállalatok alkalmazottai összesen évi 230 ezer csomag cigarettát kötelesek vásárolni (és természetesen elszívni), ismét csak az adóbevételek maximalizálása és a gazdaság felpörgetése érdekében.
Bár az Olaszországról kialakult kép nem ezt sugallja, a mediterrán ország kimondottan jól fejlett és ehhez mérten zavaros bürokráciával rendelkezik. Ebbe természetesen az olyan különleges adójogszabályok is beletartoznak, mint az, amelyik 1993 óta adókötelessé teszi, ha a boltok és vendéglátóhelyek cégérei árnyékot vetnek a járdára. Ki kell emelni, hogy nem a teraszok, az azokon elhelyezett bútorok, vagy a föléjük emelt napernyők és árnyékolók képezik az adó alapját – mindezek után más jogcímen kell adózni –, hanem kimondottan az üzletek ajtajában és ablakaiban elhelyezett táblák, cégérek, hirdetések járdára vetett árnyéka. 1993-as bevezetése után az adót minden korábbi szándék dacára sokáig sehol nem hajtották be, egészen 2015-ig, amikor a Veneto régióbeli Conegliano városkája szorult anyagi helyzetén ezzel az eszközzel próbált enyhíteni. A lépést komoly felháborodás kísérte a helyiek között, akik úgy érezték, a semmiért fizetnek évi 100 eurót az önkormányzatnak.
Bár az USA drogtörvényei önmagukban is meglehetősen szigorúak, a nehéz sorsú drogkereskedőket sokszor még további terhek is sújtják. Nebraskában például az adóhivatal előírja, hogy a dílerek a birtokukba kerülő illegális kábítószer után haladéktalanul megfizessék a drogadót (drug tax). Ennek mértéke marihuána esetén unciánként (28,35 g) 100 dollár (31 ezer forint), grammonként árult kábítószerek esetében grammonként 15 dollár, egyéb drogoknál pedig 50 adagonként 500 dollár. Amennyiben ezt valaki nem fizeti meg, akár öt év börtönbüntetést vagy 10 ezer dollárig terjedő bírságot is kaphat – természetesen a kábítószer birtoklásáért vagy terjesztéséért járó büntetésen túl. Hasonló felfogást követ az IRS, a szövetségi adóhivatal is, amely a jövedelemadó-bevallásra szolgáló 1040-es nyomtatvány kitöltési útmutatójában hangsúlyozza, hogy az illegális tevékenységekből, például drogkereskedelemből vagy lopott tulajdonból származó jövedelmeket is fel kell tüntetni a megfelelő sorban (utóbbi eset alól azonban mentesülünk, ha még a naptári éven belül visszajuttatjuk az ellopott tulajdont eredeti birtokosához).
Az adók célja sokszor a források előteremtése valamely tevékenység kellemetlen következményeinek elhárítására. Ezt a megközelítés követte az új-zélandi kormány is 2003-ban, amikor először felvetette a mezőgazdasági gázkibocsátást célzó kutatásokat finanszírozó adót. Korabeli becslések szerint Új-Zélandon az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 50%-áért a mezőgazdaság, pontosabban az állattenyésztő szektor felel (ez világszerte ekkoriban kb. 14% volt). A javaslat heves ellenállásra talált az állattenyésztők részéről, akik indokolatlan extra tehernek élték meg a „bélgázadót”, de végül hajlandóak voltak hozzájárulni a kutatás költségeihez egyéb (nem adózási) formában. Az ötlet 2009-ben Európában is megjelent, ahol Írországban és Dániában is fontolgatták az állati metántermelés megadóztatását, de ez végül ilyen közvetlen formában egyik országban sem került bevezetésre.
Miként született meg a pénztárca ötlete? Mi a különbség a bankjegy és papírpénz között? Meddig egyszerűsödhet még a modernkori fizetés folyamata? Mikor fejlesztették ki az RSA-titkosítást? A válaszokért látogass el az OTPédia oldalára! (x)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap