A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
2024. február 29. 11:35 Múlt-kor
Korábban
Február 29. több helyen is különleges szerepet játszik a házasságban
Érdekes módon több február 29-ei hagyomány, illetve babona is a szerelemmel és a házassággal kapcsolatos. Az ír hagyomány szerint az 5. században Kildare-i Szent Brigitta arról panaszkodott Szent Patriknak, hogy a nők nem kérhetik meg a férfiak kezét.
Férjfogásra készülve – a szökőévek ezen furcsa szokását a korabeli karikatúrák is megörökítették
A legenda szerint Szent Patrik erre válaszul kijelölte az egyetlen napot, amely nem fordul elő minden évben – február 29-ét – erre a célra. Egyes helyeken emiatt február 29-ét az agglegények napjaként is emlegetik.
A hagyomány Skóciában és Angliában is elterjedt, ahol új elemmel gazdagodott: a férfi, aki visszautasította a kezét megkérő nőt, több pár finom kesztyűvel maradt a hajadon adósa – talán, hogy ezekkel elfedhesse, nincs jegygyűrűje.
Készülődés a következő szökőévre (1903-as karikatúra)
A Brit-szigetekkel ellentétben Görögországban balszerencsésnek számít február 29-én házasságot kötni, és a statisztikák szerint a görög párok tiszteletben is tartják e hagyományt.
Nem ugyanúgy működnek a születésnapok és a névnapok
Mindössze ötmillió ember él a Földön, aki szökőnapon született, de történelmi személyek is akadnak, akik ezen a napon látták meg a napvilágot, például Apor Vilmos és Gioacchino Antonio Rossini.
Február 29-én megszületni körülbelül egy az 1461-hez esélye van az embernek, a névnapokkal azonban más a helyzet: a naptár hivatalosan nem február 29-ét, hanem február 24-ét tekinti szökőévekben a szökőnapnak.
Ez azt jelenti, hogy szökőévekben február 24-én nincs egyetlen névnek sem napja, és az innentől a hónap végéig tartó névnapok (február 24-28.) tolódnak el eggyel – a február 28-ai névnapok kerülnek át tehát február 29-ére.
E jelenséget „Mátyás ugrásának” is nevezik, mivel február 24. Mátyás napja.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- A Szovjetunió mellett Csehszlovákia és Jugoszlávia felé is jóvátétel terhelte Magyarországot tegnap
- Több ezer embernek kellett elhagynia otthonát a Pinatubo kitörése miatt tegnap
- Tíz kihagyhatatlan nyári színházi bemutató tegnap
- Hibás politikai döntések sorozata vezetett a Magna Carta kiadásához tegnap
- Hadvezérként is jeleskedett Bakócz Tamás, a későbbi pápajelölt tegnap
- Súlyos vereséget mért Napóleon az utolsó nemesi felkelésre 2024.06.14.
- Nem állt meg az élet Franciaországban a német megszállás után 2024.06.14.
- „Érzelmileg is erősen motivál, hogy Budapestért dolgozhatok” – interjú Csorba László történésszel 2024.06.14.