A teknős, a sas, a trágya és a kutyák: meghökkentő halálesetek az ókorból
2020. július 25. 11:19 Hegyi W. György
Korábban
Kutyák vagy bacchánsnők
Az azonos vonások – a közös lényeg – mellett legalább ilyen fontosak a sajátosságok hangsúlyozása: például Hérakleitosz epheszoszi filozófus egyedi, más filozófusokkal összekeverhetetlen életrajzának a megteremtése. Az egyediség anyagát pedig a régi írók esetében elsősorban műveik szolgáltatták, ezekhez a művekhez íródott akár még több száz évvel később is új sztorikkal kibővítve az életrajz.
Nem véletlen, hogy Hérakleitosz, aki műveiben súlyos kritikával illette az orvosokat, illetve sűrűn szerepeltette a vizet (mint az embert elpusztító elemet), a vízkór egy sajátos „szövődményébe” halt bele. A történet szerint az orvosokat némi próbálkozás után elutasítva maga akarta kikúrálni a betegségét, és egy nem olyan régen a Balkánon, de Magyarországon is bevett népi gyógymódhoz folyamodott a trágyadombbal.
Az ebből következő rendkívül groteszk és dicstelen halál (a kutyák „trágyának” nézik) oka is talán fellelhető volt a műveiben. A ránk maradt töredékeiből is kirajzolódik Hérakleitosznak a környezetéhez való viszonya, amelyet leegyszerűsítve a „mindenki reménytelenül ostoba” attitűddel lehetne jellemezni. Ez egyszerre vonatkozik a polgártársaira, de olyan tekintélyekre is, mint Homérosz és Hésziodosz.
A haláláról szóló történettel mintha a mások értékeit és gondolatait szemétdombra dobó filozófus bűnhődne meg gőgjéért. Abban a motívumban pedig, hogy a kutyák nem ismerik fel a filozófust a trágyaréteg alatt, esetleg Hérakleitosz egyik legfontosabb vonását láthatjuk alakot ölteni, ő volt ugyanis a rejtvényekben beszélő, a rejtélyes filozófus.
A sas, a teknősbéka és Aiszkhülosz esetében még ilyen bizonytalan kapaszkodóink sincsenek a különös történet megértéséhez, de egy-két észrevétel azért megkockáztatható. A görög állatmeséknek a sas az egyik legkedveltebb élőlénye, Aiszóposznál (Kr. e. VI. század) is rengeteget szerepel, többek között olyan történettel, amelyben egy sas egy sziklára ejt a magasból egy teknősbékát, hogy a húsához hozzáférjen.
Tehát egy régről ismert motívum felhasználásáról van szó. Továbbá felvethető, hogy nincs-e kapcsolat a Zeuszt kemény szavakkal ostorozó Leláncolt Prométheusz és a Zeusz madarának csőréből érkező hüllő között. Talán egyszerűbb a dolgunk, ha kollégájának, Euripidésznek, a tragédiaíró triász legfiatalabb tagjának halálára vonatkozó történetet próbáljuk értelmezni.
Euripidész élete végén a makedón királyi udvarban tartózkodott a hellén kultúrát pártoló uralkodó megbecsült vendégeként, és itt is érte a halál. Ez a görögök számára félbarbár északi táj kitűnő háttér egy tipikusan különös életrajzhoz: Euripidészt kutyák marják halálra. De érdekesebb a történet másik variációja, miszerint az idős tragédiaszerzőt asszonyok tépik szét, hasonlóan Pentheuszhoz, a Bacchánsnők című darabjának szereplőjéhez, akit saját anyja által vezetett bacchánsnők szaggatnak ízekre. Ahogy ennek a darabnak a végén is elhangzik:
Sok alakja van az isteninek,
sok nem reméltet is végre segít;
és mire várunk, az sose jő el,
míg a sosem vártnak utat nyit a sors…
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


kommunizmus
- Szétverte a hatalom a rendszerváltás előhangjának tekintett pozsonyi tüntetést
- Ismét feltámadhat Budapest talán leghíresebb áruháza
- Amikor egy korsó sörért is rögtönítélő bíróság előtt találhatták magukat a magyarok
- Kudarcba fulladt a Tanácsköztársaság, az első szocialista kísérlet Magyarországon
- Katonai erővel sem tudta megakadályozni a litván függetlenséget Moszkva
- Feltétel és ellenkezés nélkül szolgálta Sztálin vízióját Molotov
- Így hurcolta meg Budapest világháború utáni első polgármesterét az ÁVH
- Mindenki által örömmel üdvözölt reformjai buktatták meg Gorbacsovot
- Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja
- Egész Magyarországot lázba hozta a „béke járművének” érkezése tegnap
- 10 érdekesség a vörös haj történetéről tegnap
- Cziffra György különleges fellépését idézik meg pénteken Zalaegerszegen tegnap
- A csehek „nem tanultak a mi ’56-unkból” – a prágai tavasz és a magyar katolikus egyház tegnap
- Szerény körülmények közt indult I. Erzsébet hírhedt lovagkalózának karrierje tegnap
- Szombattól indul a tavaszi Esterházy-szezon tegnap
- Neumann-miliő kiállítás nyílik pénteken a matematikus egykori iskolájában Budapesten tegnap
- Egyedül Ady bírálta Kosztolányi Dezső első verseit tegnap