A Schöfft festőcsalád képeiből nyílt kiállítás a Nemzeti Múzeumban
2023. október 13. 13:20
Az ARS SACRA Fesztivál keretében nyílt meg a Schöfft 3 – Egy festőcsalád három generációja című kiállítás. Az igazi festészeti ritkaságok 2023. december 31-ig láthatóak a Nemzeti Múzeumban.
Korábban
A Schöfft család az 1770-es évektől az 1850-es évekig alkotott, tagjai pedig olyan híresek lettek korukban, hogy Pest belvárosának egyik utcáját Képíró utcának keresztelték, ahol tevékenykedtek.
A festőműhelyt Josepf Schöfft (1742 körül – 1808) alapította, aki tudását bizonyára a szászországi családi műhelyben sajátította el.
Fia, József Károly (1781-1851) már mint kész festő iratkozott be a bécsi művészeti akadémiára 1802-ben. József Károly legidősebb fia, Ágoston (1809-1888) bécsi tanulmányainak megkezdéséig, 1828-ig a családi műhely munkájában vett részt.
Európai tanulmányútja után, rövid pesti tartózkodását követően 1835-ben világjáró útra indult, nemzetközi karrierjét építve.
A kiállítás plakátja (forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)
A Schöfft műhely kompozíciói barokk példákat követnek, többségük grafikai előképek után készült. Képeiken a későbarokk stílus a klasszicizmussal keveredik, 1825 után a romantikus akademizmus jelentkezik műveiken.
Legtöbb megbízást a pest-budai templomok mellett az Alföld újonnan épülő plébániától kapták, mely terület hagyományosan a fővárosi mesterek piacának számított már a 18. században is.
Győrtől Máramarosszigetig találkozhatunk alkotásaikkal.A legtöbb Schöfft oltárképpel a szabadkai székesegyház büszkélkedhet.
A Schöfft család tagjai által festett oltárképek és nemesi, polgári portréképeik a magyar művészettörténet születéséhez vezetnek bennünket vissza.
Schöfft József, Schöfft József Károly és Schöfft Ágoston (apa, fia és unokája) műhelyéből a korszak olyan egyedülálló arcképei születtek, mint Gróf Széchenyi István, Pázmány Péter bíboros, I. Ferenc császár vagy József nádor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Számos ritkaságra licitálhatnak az érdeklődők a Múzeum Antikvárium árverésén 14:45
- Minden igyekezete ellenére soha nem nyerte el az áhított Oscar-díjat Tony Curtis 14:20
- Megjelent a Sorstalanság című Nobel-díjas regény keletkezéstörténete 12:20
- Különleges falusi olimpiát szervez a Szentendrei Skanzen 11:20
- Halála előtt műveinek elégetésére kérte barátját Franz Kafka 08:20
- Felesége volt állandó alkotótársa a groteszk humorú filmjeiről ismert Böszörményi Gézának tegnap
- A színházon kívül a pletykalapok sztárja is volt a botrányos életű Rex Harrison tegnap
- Az ókori Trója mellett Mükéné romjait is feltárta Heinrich Schliemann tegnap