A Schöfft festőcsalád képeiből nyílt kiállítás a Nemzeti Múzeumban
2023. október 13. 13:20
Az ARS SACRA Fesztivál keretében nyílt meg a Schöfft 3 – Egy festőcsalád három generációja című kiállítás. Az igazi festészeti ritkaságok 2023. december 31-ig láthatóak a Nemzeti Múzeumban.
Korábban
A Schöfft család az 1770-es évektől az 1850-es évekig alkotott, tagjai pedig olyan híresek lettek korukban, hogy Pest belvárosának egyik utcáját Képíró utcának keresztelték, ahol tevékenykedtek.
A festőműhelyt Josepf Schöfft (1742 körül – 1808) alapította, aki tudását bizonyára a szászországi családi műhelyben sajátította el.
Fia, József Károly (1781-1851) már mint kész festő iratkozott be a bécsi művészeti akadémiára 1802-ben. József Károly legidősebb fia, Ágoston (1809-1888) bécsi tanulmányainak megkezdéséig, 1828-ig a családi műhely munkájában vett részt.
Európai tanulmányútja után, rövid pesti tartózkodását követően 1835-ben világjáró útra indult, nemzetközi karrierjét építve.
A kiállítás plakátja (forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)
A Schöfft műhely kompozíciói barokk példákat követnek, többségük grafikai előképek után készült. Képeiken a későbarokk stílus a klasszicizmussal keveredik, 1825 után a romantikus akademizmus jelentkezik műveiken.
Legtöbb megbízást a pest-budai templomok mellett az Alföld újonnan épülő plébániától kapták, mely terület hagyományosan a fővárosi mesterek piacának számított már a 18. században is.
Győrtől Máramarosszigetig találkozhatunk alkotásaikkal.A legtöbb Schöfft oltárképpel a szabadkai székesegyház büszkélkedhet.
A Schöfft család tagjai által festett oltárképek és nemesi, polgári portréképeik a magyar művészettörténet születéséhez vezetnek bennünket vissza.
Schöfft József, Schöfft József Károly és Schöfft Ágoston (apa, fia és unokája) műhelyéből a korszak olyan egyedülálló arcképei születtek, mint Gróf Széchenyi István, Pázmány Péter bíboros, I. Ferenc császár vagy József nádor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap