A régészet is igazolja: van kiút a világjárványokból

A globalizáció múltját kutató Kotarba állítása szerint a népességnövekedés és az ókori világban elinduló ősglobalizációs folyamatok nagyban hozzájárultak a fertőző betegségek elterjedéséhez és járványok kialakulásához. Ezek a csapások azonban sokszor kedvezően hatottak a gazdaságra.

„A fekete halál, amely a 14. század során Európa és a Közel-Kelet lakosságának több mint a negyedét elpusztította, hosszabb távon fellendülést okozott és javított a dolgozó rétegek életszínvonalán és munkakörülményein. Ezen felül új piacokat nyitott meg és lökést adott a gazdaságnak” – magyarázta.

Kotarba szerint a régészet rengeteg bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy a járványok a városi élet alapjainak lefektetésével kezdődtek és intenzitásuk az antik idők globalizált gazdaságának a megjelenésével növekedett.

A fertőző betegségek széles körű megjelenését alátámasztó első régészeti leletek a neolitikumból származnak, abból az időszakból, amikor a csekély létszámú vadászó-gyűjtögető csoportok megkezdték az átállást a vándorló életmódról a letelepedett életmódra. Az első nagyobb városias települések megjelenésével az egymáshoz közel élő emberek és azok háztartási hulladékon élő háziállatainak száma megnövekedett.

Ez hozzájárult az állatról emberre terjedő fertőző betegségek, mint például a bubópestis elterjedéséhez. Bár tény, hogy a zoonózisra (az állatokról emberre terjedő betegség) utaló nyom – folytatja Kotabara – már az egyik távoli ősünk, a 2,8 millió évvel ezelőtt élt Australopithecus africanus csontjaiban is kimutatható.

A helyzet még összetettebb lett a bronzkorban (Kr. e. 3000-1200) az akkori „megapoliszok” közötti távolsági kereskedelem felvirágzásával. A kor városainak lélekszáma abban az időben már elérte a 100 ezer fős létszámot, nem beszélve az ókori Rómáról, ahol a Kr. u 2. század környékén több mint egymillió ember élt.

A kereskedelmi utakon szállított egzotikus portékák és luxuscikkek, mint például a fűszerek, felelősek a fertőző betegségek elterjedéséért, mind az ókorban, mind a közép- és koraújkorban. A globális gazdaság hajnalán a karavánok és hajók különböző kultúrákat, ökológiai rendszereket kapcsoltak össze, ezáltal globális kórok forrásává is váltak.

Kotarba igyekszik kihangsúlyozni, hogy a Homo sapiens a földgolyó legalkalmazkodóbb fajai közé tartozik, amely sikeresen túlélt számos demográfiai és környezeti katasztrófát. Ilyen volt például a Szumátra szigetén 75 ezer évvel ezelőtt kitört Toba nevű szupervulkán által okozott katasztrófa is, amely iszonyú csapást mért a genetikai diverzitásunkra, mivel a kitörést az egész bolygón a számítások szerint csupán 3-10 millió fő élhette túl.

Kotarba elmondása szerint a justinianusi nagy pestisjárvány (Kr. u. 541-542) is óriási pusztítást végzett, hiszen 25-50 millió ember vált a kór áldozatává. „A kataklizma után azonban mint faj újra visszatértünk, és a túlélőkben még tökéletesebb alkalmazkodási képességek fejlődtek ki” – tette hozzá.

Ez a kép egyébként egyre tisztább, hála a biomolekuláris régészet és a kórokozók genetikai összetétele egyre mélyebb megismerésének, ami óriási segítséget nyújt az egykori járványok kutatásában, és az antik kereskedelmi utak kapcsolódási pontjának feltérképezésében.

Az új technikák új betekintést nyújtanak a vírusok és baktériumok különféle törzseinek területi kiterjedésébe és rámutatnak a történelmi pandémiák és más katasztrófák hosszútávú, pozitív hatásaira is. „Már most is láthatunk néhány pozitív fejleményt a COVID-19 járvány miatt bevezetett korlátozásoknak köszönhetően, ilyen például a kijárási tilalom hatása az éghajlatváltozásra” – mondta Kotarba. Hozzátette: „reménykedjünk, hogy az ókori Egyiptomban, Rómában vagy a középkorban élő őseinkhez hasonlóan, erősebben és bölcsebben térünk vissza a kényszerű izolációnkból.” 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor történelmi magazin

• Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
• Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
• Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
• A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
• Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról