A portugálok helyett a vikingek népesíthették be először az Azori-szigeteket

Kelet helyett északról

Erre a következtetésre jutott egy nemzetközi, multidiszciplináris kutatócsoport tanulmánya. A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban megjelent értekezés a szigetek tavaiból vett üledékminták elemzésével rekonstruálja, mikor, hogyan, és milyen éghajlati viszonyok között népesítették be a szigeteket, illetve a telepek hatását az ökoszisztémára. A tanulmány szerzői szerint az első telepesek Észak-Európából érkeztek, és megjelenésük egybeesett olyan kedvező éghajlati körülményekkel, melyek lehetővé tették az európai partoktól mintegy 1450 kilométerre fekvő vulkanikus szigetekre hajózást.

A mostanáig élő közmegegyezés szerint az Azori-szigeteken a portugálok telepedtek le először, akik az Ázsia felé vezető utak keresése során bukkantak a szigetekre. Történeti források szerint először 1427-ben érkeztek a Santa Maria szigetre, és 1452-ben jutottak el Flores és Corvo szigeteire. A szóban forgó kutatás viszont azt mutatja, hogy már a kora középkorban, pontosabban 700 és 850 között emberek éltek ezeken a szigeteken.

Santiago Giralt, a Barcelonai Földtani Intézet (Geo3BCN-CSIC) kutatója és a tanulmány társszerzője szerint „ez rávilágít a tényre, hogy még a múltról nagyon pontos képet festő, bőséges történeti tudás birtokában is szükség van a bölcsészet- és természettudományokat összekötő interdiszciplináris kutatásokra a történelem pontos megértéséhez.”

Földtani, kémiai, fizikai és biológiai elemzési technológiák használatával a kutatók öt üledékmintát datáltak és elemeztek a São Miguel, Pico, Terceira, Flores és Corvo szigetek tavaiból. A kutatók szterolokat – emlősállatok ürülékben előforduló szerves anyagokat –, illetve koprofil gombák spóráit találták meg a mintákban, melyek emberi tevékenységre, haszonállattartásra engedtek következtetni.

„Az emlősállatok bélrendszerében nagy mennyiségben képződnek fekális szterolok és sztanolok, és ezeket a tavi üledék jól megőrzi, a nagytestű emlősállatok múltbéli jelenlétének egyedi és egyértelmű jelét adva” – mondta Timothy Shanahang, a Texasi Egyetem kutatója, a tanulmány egy másik szerzője. „Továbbá az emberek és az állatok emésztőrendszerében képződő vegyületek (például a koprosztanol és a sztigmasztanol) eltérnek, így különbséget tudunk tenni köztük.”

„Földrajzi helyzetük okán – mivel az Atlanti-óceán közepén helyezkednek el – az Azori-szigeteken nem éltek nagytestű emlősök” – mondta Giralt. „Ezért az üledékben található koprosztanol emberek, a sztigmasztanol pedig kérődzők (szarvasmarhák, juhok, kecskék) jelenlétére utal.”

1. Kelet helyett északról
2. Pollen, fosszíliák, faszén elemzése

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején