A piócagyűjtőtől a főszékletőrig – a történelem hét legrosszabb foglalkozása 

Pálcás fiú

„A kutyát üsd, mielőtt az oroszlánra emelnéd a kezed” – tartja egy ősi, bölcs közmondás. Ezt az elvet alkalmazhatták a középkorban, illetve a kora újkorban a királyi sarjak nevelői. A trónörökös sokszor nem volt elszeparálva, gyakran más hasonló korú gyermekek között nevelkedett. Csínytevés esetén meglepő módszereket használtak az ifjak megrendszabályozására.

A királyi sarjat nem legyinthette meg a nevelő, így kénytelen volt a pszichológia eszközéhez nyúlni. Kineveztek egy pálcás fiút (whipping boy), aki jelentősen rosszabbul járt királyi társánál. Bármelyikük lelkén száradt a csínytevés, a büntetésül kiszabott bot- vagy korbácsütést a pálcás fiú szenvedte el.

Ennek lélektana roppant egyszerű és egyértelmű volt: mivel a gyermekek között erős kötelék alakult ki, a trónörökös azért fogta vissza magát, nehogy fájdalmat okozzon ezzel társának.

IV. Konrád német királynak a krónikák szerint például 12 ilyen helyettesítője volt éppen azért, „hogy Konrád nagy figyelmet szenteljen arra, hogy elkerülje a helytelen tetteket, pusztán csak szánalomból is” – állítja az 1300 körül íródott Le Cento Novelle Antiche. Egy másik forrás azt örökítette meg, hogy a mindössze 12 éves IV. Edvárd angol király száját valamikor 1547-ben káromkodás hagyta el, így a jelenlétében náspángolták el egyik barátját azért, hogy figyelmeztessék, ő is hasonló büntetést érdemelne.

A XV. Lajosként trónra került francia király gyermekkori nevelőnője a leendő uralkodó legkedvesebb játszópajtását, egy suszter fiát alkalmazta pálcás fiúként. E módszer azonban Lajosnál nem annyira vált be, és ezt követően sem lehetett rávenni, hogy tanuljon.

Néhány kutató meg van győződve arról, hogy a XVI–XVIII. században mindez bevett gyakorlat volt – ennek ellenére meglepően csekély számú bizonyítékot ismerünk az intézmény létezésére. Sokan csupán legendának tartják, aminek az lehet az alapja, hogy a kékvérű nebulókat valóban kevesebbszer fenyítették meg.

Vannak, akik úgy vélik, mindez csak a trónörökös esetén volt alkalmazva, hogy ezzel is védjék isteni jogait. A testvéreit ugyanis nevelési célból bármikor meg lehetett verni. Erasmus az 1516-os, Egy keresztény herceg nevelése című munkájában kifejti, hogy szerinte helytelen egy herceget fizikai büntetés alá vonni, ugyanakkor pálcás fiúról szót sem ejt.

1. Térdig a vizeletben
2. Pálcás fiú
3. A főszékletőr
4. Előkóstoló
5. A piócagyűjtő
6. Egyiptomi mumifikálók
7. A feltámasztó

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai