A perzsa uralom idején készült pecsétnyomók kerültek elő Jeruzsálemben
2020. július 1. 10:50 MTI
A babiloni fogságot követő perzsa uralom korából származó, 2500 éves pecsétnyomókat találtak Jeruzsálem óvárosánál az izraeli régészek - jelentette a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság honlapja.
Korábban
Mintegy 50 évvel azután, hogy a babiloniak Kr. e. 586-ban elfoglalták Júdeát, lerombolták Jeruzsálemet és elhurcolták lakóit, II. Kürosz perzsa király hazaengedte a fogságból a zsidókat, akik a perzsa uralom alatt saját tartományukban élhettek és újra felépíthették a jeruzsálemi Szentélyt.
Ebből a perzsa korszakból származó pecsétnyomókat találtak a mai óvárostól délre lévő Dávid városánál, az egykori Giváti parkolóhelyen folyó ásatásokon, ahol 2500 évvel ezelőtt a város központja volt.
Juval Gadot, a tel-avivi egyetem professzora szerint a pecsétek jelenléte arra utal, hogy az akkoriban újjáépülő városban már jelentős adminisztrációs központ lehetett, ahol a perzsa minták szerinti pecsétekkel látták el az árukat és a leveleket.
A nagyobbik, 8 centiméteres pecsétnyomó nagyságából arra következtettek, hogy árukat tartalmazó nagyobb amforát vagy más kerámia szállítóeszközt zárhattak le segítségével. Egy törött cserépmaradvány átalakításával készítették, melybe különböző vonalakat véstek a perzsa birodalom akkori szokása szerint.
A másik, kisebb, valószínűleg levelek vagy más okiratok lezárását szolgáló pecsétnyomón két emberi alak látható. Egyikük egy nagy székben ül egy vagy két oszlop előtt, a szakértők szerint babiloni stílusú kompozícióban. Az ábra valószínűleg egy királyt ábrázol, az oszlopok pedig Nabu és Marduk istenek szimbólumai.
Az új leletek fényt derítenek egy olyan korra, amelyről eddig szinte kizárólag a Bibliából, Ezsdrás és Nehémiás könyvéből származó írásos emlékek voltak.
A Givati parkoló ásatásának eredményei rávilágítottak a helyi közigazgatás megújítására annak a helynek a közelében, ahol ez a központ az első Szentély megsemmisítése előtt, körülbelül 100 évvel korábban is működött.
A továbbiakban elemezni fogják a most előkerült tárgyakat annak kiderítésére, hogy honnan származtak az anyagok, melyekből gyártották őket és hol készültek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.