A Papin nővérek rejtélyes horrorgyilkossága, amely máig izgalomban tartja a kutatókat
2017. július 4. 15:02
1933-ban egy különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság rázta meg Franciaországot. A súlyosan traumatizált környezetben felnőtt cselédlányok, Christine és Lea Papin tettében egyesek kicsinyes bosszút, mások az elnyomott munkásosztály lázadását látták.
Korábban
Egy brutális gyilkosság...
Christine és Lea Papin rendkívül rossz családi körülmények között nőtt fel, amit a kettejük közt kialakuló nagyon szoros kapcsolatra támaszkodva tudtak átvészelni. A két lánynak volt egy idősebb nővére is, Emilia, aki apácaként belépett egy zárdába miután apjuk állítólag megerőszakolta őt. A két lány szintén gyakran volt tanúja és elszenvedője különféle fizikai és lelki bántalmazásnak.
Az addig Franciaország nyugati részén, Le Mans környéki kisebb településeken élő család a szülők válásával végül teljesen széthullott és a két lány elmegyógyintézetbe került, hogy ott kezeljék az évek során átélt traumák okozta problémáikat. Az itt töltött évek alatt a testvérek teljesen elválaszthatatlanok lettek egymástól, ugyanakkor más emberek csak nagyon ritkán látták őket egymáshoz beszélni, ami miatt elterjedt a pletyka, hogy telepatikus úton kommunikálnak egymással.
Miután kiengedték őket az intézetből, cselédnek szegődtek, de mindig határozottan ragaszkodtak ahhoz, hogy párban dolgozhassanak, hogy ne kelljen elválniuk egymástól. 1926-ban egy Le Mans városában élő nyugdíjas közjegyző, René Lancelin villájában kaptak állást mint bentlakó szobalányok. A hatalmas házban René feleségével és felnőtt lányukkal lakott együtt.
Christine és Lea napi 14 órát dolgoztak naponta és hetente egy fél szabadnapjuk volt – ami összességében a korabeli házicselédek megszokott munkaterhelése volt Franciaországban. A két lány szinte semmiféle érdeklődést nem mutatott a külvilág iránt – továbbra is kettesben töltötték szinte minden pillanatukat. Mindez azonban egy cseppet sem zavarta munkáltatójukat, lévén a testvérek éveken keresztül alázatosan és szorgalmasan végezték munkájukat.
1933. február 2-án aztán szörnyű tragédiába torkollott a Lancelin család és a Papin nővérek együttélése. Aznap este René az előzetes tervek szerint egy barátjuk házában találkozott volna feleségével, ahol közösen vacsoráztak volna. Madame Lancelin azonban csak nem érkezett meg és a várakozásba beleunt férj végül hazaindult megkeresni őt. Ahogy közeledett otthonához feltűnt neki, hogy minden lámpa le van kapcsolva és mindössze a cselédszoba ablakán szűrődik ki halvány gyertyafény. Amikor felfedezte, hogy az ajtók zárva voltak, René gyanút fogott és egyenesen a rendőrséghez ment.
A rendőrökkel visszatérő tulajdonos végül sikeresen bejutott a házba, ahol a szemük elé tárult az, amit az esetet vizsgáló pszichiáter, Jacques Lacan mindössze úgy jellemzett, mint a „vér orgiája”. René felesége és lánya, Geneivéve a rendkívül kegyetlen halált halt: szemüket kinyomták, arcukat pedig felismerhetetlenségig eltorzították.
A Papin testvéreket a cselédszobában találták meg. A két lány meztelenül feküdt az ágyon és mindketten azonnal beismerő vallomást tettek – nyugodtan, a megbánás legkisebb jele nélkül. A nyomozók gondosan összegyűjtötték a gyilkos „fegyvereket”: egy konyhakést, egy kalapácsot és egy ón fazekat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Egész életében idegenkedett a politizálástól Babits Mihály tegnap
- Slachta Margit, az elesettek védelmezője tegnap
- Több százezer embert buzdított cselekvésre Martin Luther King tegnap
- A Selyemút számtalan romvárosát fedezte fel Stein Aurél tegnap
- Munkácsy életművét bemutató kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét tegnap
- Szoknyával a politikában – megjelent a Múlt-kor téli száma tegnap
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt tegnap