A pápa sem tudott békét teremteni Imre király és lázadó öccse, II. András között
2020. november 30. 14:55 Németh Máté
A hagyomány szerint 1204. november 30-án halt meg az egyik kevéssé ismert Árpád-házi királyunk, Imre. A nyolc évig regnáló uralkodó - akit apja, III. Béla már gyermekkorában megkoronáztatott - a nála jóval ismertebb és később szintén királyként tevékenykedő II. András bátyja volt. Uralmára árnyékot vetett Andrással való kapcsolata, a két fivér ugyanis - noha a trónt egyértelműen az idősebb örökölte - állandó harcot vívott egymással, míg Imre harmincévesen el nem hunyt. A királyi címet testvére még így sem szerezhette meg, hiszen azt gyermekének, a későbbi III. Lászlónak szánta, aki azonban 1205-ben, alig négyévesen életét vesztette. Írásunkban Imre uralkodását és testvérével való viszálykodását tárjuk fel.
Than Mór: Imre elfogja lázadó testvérét, Endrét (1857) (kép forrása: Wikimedia Commons)
Korábban
Elégedett Imre – berzenkedő András
Imre 1174-ben született III. Béla király legidősebb fiaként, három évvel András öccse előtt. Az idősebb gyermek igen korán, 1182-ben már hivatalosan is a trón várományosának mondhatta magát, majd a későbbiekben apja egyre nagyobb hatalommal ruházta fel őt, felkészítendő az uralkodásra.
Húszéves korában megkapta az ország déli tartományainak, a gazdag Szlavóniának, Horvátországnak és Dalmáciának a kormányzását.
Tettével Béla egy, a következő században is élő hagyományt teremtett meg, amely szerint a leendő trónörökös kormányozza az említett területeket. III. Béla király akarata és a szokások tehát egyértelműek voltak a tekintetben, hogy ki is örökölje a trónt.
A kisebbik, mint kiderült, igen becsvágyó gyermekre, Andrásra más feladatok vártak. Apja neki szánta általa nem teljesített ígéretét, amely egy keresztes hadjárat indításáról szólt, és örökségként megkapta az ehhez szükséges anyagiakat is.
A vállalkozást András hosszú évekig halogatta (erre csak 1217-ben került sor), de apja kisebbik fiával kapcsolatos elképzelései nem csak ezen a téren akadoztak. Béla ugyanis a halicsi fejedelemséggel "kárpótolta" volna őt, azonban a fiatal herceg nem tudta megtartani trónját orosz földön, 1190-ben el is kellett hagynia ezt a területet.
A magyar király a történéseket kénytelen-kelletlen elfogadta, András azonban nehezebben emésztette meg a kudarcot, és később részt követelt magának bátyja örökségéből.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A spanyol Armada legyőzésével vált évszázadokra az óceánok urává Anglia tegnap
- Moszkvát a nyugati, Los Angelest a keleti blokk bojkottálta a hidegháborús olimpiák presztízsharcában tegnap
- Kamikazénak hitték a ködben eltévedt bombázót, amely az Empire State Buildingbe csapódott tegnap
- Az FBI-t is bevetette John Lennon kiutasítása érdekében a tőle rettegő Nixon elnök tegnap
- A levelek lehullottak, de a katonák nem tértek haza: négy év öldöklést hozott az I. világháború tegnap
- Az őskori emberek fogköve alapján követhető a mezőgazdaság európai elterjedése tegnap
- A British Museum műhelyeiben restaurálják a tavalyi bejrúti robbanásban megsérült üvegtárgyakat tegnap
- Megtalálták az erdélyi szászok öt éve ellopott legrégebbi, XIII. századi kegytárgyát tegnap
