A vörösterror 133 napja

A pápa fiaként vált hadvezérré és uralkodóvá Cesare Borgia

2019. március 12. 13:14 MTI

A bosszú hidegen jó

Ugyanakkor rettegtek is tőle: egy pamflet szerzőjét a Tevere folyóba fojtatta, fegyvertelen tolvajokat lőtt agyon hidegvérrel, egy őt gúnyoló részeg nyelvét kivágatta, majd saját kezűleg szúrta le Lucrezia húgának politikailag kényelmetlenné vált férjét, aki éppen csak túlélte a Cesare által korábban ráküldött bérgyilkosok támadását.

Cesare 1501-ben - immár Romagna hercegeként - ismét hadba szállt, hogy fejedelemségét gyarapítsa. Ehhez az anyagi fedezetet a pápa által 1500-ra meghirdetett jubileumi évből és a kemény pénzekért árult bíborosi kinevezésekből befolyó pénz szolgáltatta. Rövid ideig katonai mérnökként alkalmazta a Milánóból a franciák által elűzött Leonardo da Vincit, s 1502-1503 fordulóján udvarában teljesített diplomáciai szolgálatot a firenzei Niccolo Machiavelli.

Az üstökösként emelkedő karrier 1503-ban tört meg, amikor VI. Sándor és fia egyszerre betegedtek meg, s bár Cesare kilábalt a bajból, a pápa meghalt. (Halálát maláriának is tulajdonítják, de tartja magát a feltételezés, hogy mindkettejüket megmérgezték, illetve hogy tévedésből ők itták meg a mérget, amit egy bíboros vendégüknek szántak.)

A pápai trónra az év végén a Borgiák esküdt ellensége, II. Gyula került, aki a politikai és anyagi támogatás híján maradt Cesarét elfogatta és lemondatta birtokairól, címeiről és tisztségeiről. Ő Nápolyba menekült, de nem sikerült szövetségest találnia, sőt „a közrend megzavarójaként” Spanyolországba vitték, ahol ismét bebörtönözték. Csak 1506-ban sikerült megszöknie, s mivel Itáliába nem térhetett vissza, sógora, a navarrai király szolgálatába szegődött.

Cesare Borgia 1507. március 12-én, Viana ostroma közben halt meg. Nyugalmat halála után sem talált: először a helyi templomban temették el, de a felháborodott érsek parancsára a sírt lerombolták, csontjait az országút mellé, majd 1945-ben a templom főbejáratához helyezték át.

A reneszánsz eme jellegzetes alakja a legszélsőségesebb ellentéteket egyesítette magában: egyszerre volt daliás vitéz, nagyeszű hadvezér, a művészetek pártolója, ugyanakkor határtalan hatalomvágytól és fékezhetetlen gonosz szenvedélyektől gyötört, a véres erőszaktól sem visszariadó gonosztevő. Minden vetélytársánál ügyesebb és gátlástalanabb volt, hódításkor kegyetlen és csalárd, ám kormányzáskor határozott és igazságos. Sikerében azonban fontos szerepet játszott a pápai támogatás, így annak eltűnte után napja leáldozott.

Életének harmincegy éve alatt óriási befolyást gyakorolt Itáliára és kortársaira, Machiavellit az ő személye és politikája ihlette A fejedelem című híres munkájának megírására. Cesare Borgia alakját hol démonizálták (neki tulajdonítják a híres mondást, hogy „a bosszú hidegen jó”), hol idealizálták, mindkettőt alap nélkül.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Egy 16. századi portré, amelyről egyes kutatók úgy vélik, hogy Cesare Borgiát ábrázolja (kép forrása: Pinterest)Giuseppe-Lorenzo Gatteri: Cesare Borgia elhagyja a Vatikánt (kép forrása: slideshare.net)Cesare Borgia, Valentinois hercege (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!