A német katonákat is meglepte a Vörös Hadsereg kegyetlensége
2024. december 21. 17:05 Múlt-kor, ArchívNet
1944. augusztus 26-tól kezdve közel 8 hónapig folytak Magyarország területén szárazföldi harcok. Miközben a frontátvonulás időszaka a magyar lakosság meghatározó élményévé vált, rendkívül kevés egykorú forrással rendelkezünk erről az időszakról. Kétrészes tanulmányomban azt vizsgálom meg, hogy a Magyarországon harcoló tengelyhatalmi erők, valamint a nyilas kormányzat, milyen módon dokumentálta az itt elkövetett atrocitásokat, milyen információkkal bírt a szovjet uralom alá került területek helyzetéről.

Német katonák a II. világháborúban (Fortepan / Mihályi Balázs)
Korábban
Fóris Ákos: Erőszakhullám az Alföldön – Az 1944. őszi magyarországi harcok atrocitásainak dokumentálása a tengelyhatalmi haderők részéről I. rész című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 24. évfolyamának 4. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
„A pusztán ide-oda hullámzó harcokban szörnyű megpróbáltatásokat kellett elviselnie a körzet lakosságának is. Katonáink is szemtanúi lehettek a bolsevista szoldateszka rémtetteinek, amikor ellenséges kézre jutott településeket foglaltak vissza. Megerőszakolt nők, kifosztott porták és üzletek, atrocitások jelezték mindenütt a vörös »felszabadítók« útját.” – emlékezett vissza Johannes Friessner, a Dél Hadseregcsoport egykori parancsnoka az 1944. októberi tiszántúli harcokra. A német szakirodalomban visszatérő elem, hogy a magyarországi harcok során a német katonák hogyan szembesültek az itt elkövetett nemi erőszak cselekményekkel és más szovjet atrocitásokkal.
Ezek viszont nem csupán a német katonák személyes forrásaiban maradtak fenn, hanem a háború kezdetétől fogva a német fél dokumentálta az ellenséges fél jogsértéseit.
A Lengyelország elleni hadjárat negyedik napján, 1939. szeptember 4-én Wilhelm Keitel vezérezredes, a Véderő Főparancsnokság (OKW) főnöke egy rendelettel a Wehrmacht Jogi Osztályának III. csoportján belül felállíttatta a Wehrmacht Nemzetközi Jog Megsértését Vizsgáló Irodáját (Wehrmacht-Untersuchungsstelle für Verletzungen des Völkerrechts, WUSt, a továbbiakban a szakirodalomban bevett megnevezését használva: Wehrmacht-Untersuchungsstelle) azzal a céllal, hogy a katonai igazságszolgáltatási szervek bevonásával összegyűjtse, összefoglalja és értékelje az ellenséges hatalmak háborús jogsértéseit.

A mintát az első világháború időszakából vették, magának az irodának az élére azt a Johannes Goldschét állították, aki a Porosz Hadügyminisztériumban 1914 októberében felállított Hadijog Megsértését Vizsgáló Irodában dolgozott a világháború során.
Megjegyzendő, hogy az NS-Staat polikratikus struktúrájában nem tudott érvényesülni a Wehrmacht-Untersuchungsstelle egyedüli szerepe ezen a szövetséges hatalmak által elkövetett bűncselekmények felderítése és összegyűjtése terén. Így az OKW-nál, a német szárazföldi haderő főparacsnokságánál (OKH), az Abwehrnél, valamint a Külügyi Hivatalnál is különböző nemzetközi jogi, egészségügyi és propagandaosztályok foglalkoztak a kérdéssel – akár egy-egy parancsnokságon belül is –, többen is párhuzamosan.
A különböző nemzetközi jogsértések kivizsgálásával a szárazföldi haderőnél, haditengerészetnél és a légierőnél működő mintegy kétezer bírót bízták meg. Magát a helyszíni nyomozati munkát a német seregtestek hírszerző és kémelhárító Ic osztályai végezték. Itt a jelentéseket a szolgálati utat követve a magasabb seregtestparancsnokságoknak, illetve a hadszíntértől függően az OKH idegen hadseregekre vonatkozó nyugati vagy keleti osztályának (Fremde Heere West/Ost) küldték meg.
A Szovjetunió elleni hadba lépéssel viszont további szerveknek is közvetlenül megküldték a jelentéseket: a Wehrmacht-Untersuchungsstellének, a külügyminisztériumnak a hadseregekhez rendelt képviselőinek, valamint az OKW-nak a – később a katyńi feltárást irányító – Gerhard Buhtz vezette „a bolsevik atrocitások és a nemzetközi joggal ellentétes cselekmények feltárására” létrehozott különleges parancsnokságának. A közölt források az OKH Keleti Idegen Hadseregekre (Fremde Heere Ost) vonatkozó osztályának iratanyagában maradt fenn.
A Reinhard Gehlen vezette szervezet elsősorban a szovjetellenes hírszerző tevékenység miatt ismert, a német katonák és polgári személyek ellen elkövetett bűncselekményeket külön sorozatokba gyűjtötték.
Fóris Ákos: Erőszakhullám az Alföldön – Az 1944. őszi magyarországi harcok atrocitásainak dokumentálása a tengelyhatalmi haderők részéről I. rész című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 24. évfolyamának 4. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59