A náci támadás, amely reményt hozott a rákban szenvedőknek

Szent Miklósra emlékezvén

A kikötő az idő előrehaladtával stratégiai szempontból egyre fontosabbnak bizonyult, ugyanis a fegyverek és az egyéb ellátmányok elosztásának itáliai központjává vált. Felfigyelt erre a Luftwaffe is, amely három bombázóosztag felszállását rendelte el.

Csak a véletlen eredménye, hogy Bari lett az egyetlen olyan európai város, amelyet vegyi fegyveres csapás ért a második világháborúban, ráadásul – még ha csak közvetetten is – az amerikai és angol szövetségesek hibájából.

Az előre nem kiszámítható és hirtelen indított támadást december 2-án 19:25-kor indították, amikor az akkoriban 200 ezer főt számláló város lakói a védőszent, Szent Miklós tiszteletére rendezett közelgő ünnepségekre való készülődés lázában égtek.

Több mint száz Junkers Ju–88-as kétmotoros bombázórepülő közelített zavartalanul észak felől a város kikötőjéhez, ugyanis a városban még semmilyen légvédelmi állás nem volt telepítve. Bari fölé érve körülbelül egy órán át bombázták a kikötőben állomásozó hajókat, amelyek közvetlenül a hullámtörők mellett süllyedtek el a tengerben.

Köztük volt a „John Harvey” nevű, amerikai gyártmányú, 135 méter hosszú kereskedelmi hajó is félezer katonával a fedélzetén. Ahogy Ezio Amato római tengerbiológus kutatásai nyomán kiderült, a teherszállító néhány nappal korábban érkezett Algériából kétezer vegyi fegyverrel a rakterében.

Minden egyes bevetésre váró bomba kb. 30 kilogramm mustárgázt tartalmazott. A hajó kapitánya tisztában volt a veszélyekkel, és arra akarta kérni a kikötői hatóságokat, hogy a veszélyes anyagokat gyorsan a szárazföldre szállíthassák, azonban a titoktartás megakadályozta ebben, ugyanis nem nevezhette meg, hogy pontosan milyen anyagokról volt szó.

1. Mustárgázos hordók
2. Szent Miklósra emlékezvén
3. A különös fokhagymaszag

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban