A náci támadás, amely reményt hozott a rákban szenvedőknek

Szent Miklósra emlékezvén

A kikötő az idő előrehaladtával stratégiai szempontból egyre fontosabbnak bizonyult, ugyanis a fegyverek és az egyéb ellátmányok elosztásának itáliai központjává vált. Felfigyelt erre a Luftwaffe is, amely három bombázóosztag felszállását rendelte el.

Csak a véletlen eredménye, hogy Bari lett az egyetlen olyan európai város, amelyet vegyi fegyveres csapás ért a második világháborúban, ráadásul – még ha csak közvetetten is – az amerikai és angol szövetségesek hibájából.

Az előre nem kiszámítható és hirtelen indított támadást december 2-án 19:25-kor indították, amikor az akkoriban 200 ezer főt számláló város lakói a védőszent, Szent Miklós tiszteletére rendezett közelgő ünnepségekre való készülődés lázában égtek.

Több mint száz Junkers Ju–88-as kétmotoros bombázórepülő közelített zavartalanul észak felől a város kikötőjéhez, ugyanis a városban még semmilyen légvédelmi állás nem volt telepítve. Bari fölé érve körülbelül egy órán át bombázták a kikötőben állomásozó hajókat, amelyek közvetlenül a hullámtörők mellett süllyedtek el a tengerben.

Köztük volt a „John Harvey” nevű, amerikai gyártmányú, 135 méter hosszú kereskedelmi hajó is félezer katonával a fedélzetén. Ahogy Ezio Amato római tengerbiológus kutatásai nyomán kiderült, a teherszállító néhány nappal korábban érkezett Algériából kétezer vegyi fegyverrel a rakterében.

Minden egyes bevetésre váró bomba kb. 30 kilogramm mustárgázt tartalmazott. A hajó kapitánya tisztában volt a veszélyekkel, és arra akarta kérni a kikötői hatóságokat, hogy a veszélyes anyagokat gyorsan a szárazföldre szállíthassák, azonban a titoktartás megakadályozta ebben, ugyanis nem nevezhette meg, hogy pontosan milyen anyagokról volt szó.

1. Mustárgázos hordók
2. Szent Miklósra emlékezvén
3. A különös fokhagymaszag

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése