A lábtörés, amely megváltoztatta a történelmet
2017. szeptember 27. 08:36
Ha 1521. május 20-án a Pamplona fellegvárát ostromló francia hadsereg egyik ágyúja nem találja el az erődítmény egyik védőjének lábát, a történelemkönyvek lapjairól valószínűleg hiányoznának a jezsuita rendről szóló részek.
Korábban
A sérülés elszenvedőjét, az ifjú baszkföldi nemes Íñigo López de Loyolának hosszú lábadozása során egyetlen szórakozása maradt: az olvasás. Bár az ifjú nemes kezdetben idegenkedve vett kézbe az otthonában a polcokon sorakozó 13. és 14. századi vallásos munkákat, a könyvek végül teljesen megváltoztatták az életét. A boldogulását addig a kasztíliai királyok szolgálatában kereső Ignác hatásukra úgy döntött, ezentúl egy nagyobb, égi hatalmat fog szolgálni.
1534-ben hat, hozzá hasonlóan a párizsi egyetemen tanuló diáktársával együtt alapította meg a Jézus Társasága néven ismertté vált szervezetet. A csoport eredetileg szentföldi zarándoklattal kapcsolatos terve meghiúsult, ezért a szervezet tagjai 1537-ben a pápának ajánlották fel szolgálataikat. Erőfeszítéseik eredményre vezettek, és a társaság 1540. szeptember 27-én III. Pál pápa engedélyével szerzetesrenddé alakult.
A jezsuiták magas színvonalú oktatást biztosító kollégiumaik, valamint fáradhatatlan missziós tevékenységük révén elévülhetetlen érdemeket szereztek az ellenreformáció sikereiben és a katolicizmus Európán kívüli elterjesztésében. 1556-ra három földrészen már 74 jezsuita kollégium működött.
A túlzott hatalomra szert tevő rendet azonban 1773-ban – néhány ország kivételével – feloszlatták, de 1814-től VII. Pius pápa jóvoltából újból elkezdhettek működni. Több országban azonban ezután is nemkívánatos személynek számítottak a rend szerzetesei: Norvégia 1814-ben, Svájc 1847-ben tiltotta ki a jezsuitákat. A skandináv országban 1956-tól, az alpesi köztársaságban pedig csak 1973-tól működhet újra a rend. Érdekesség, hogy a jelenlegi katolikus egyházfő, I. Ferenc az első pápa, aki a jezsuiták kötelékéből került Szent Péter útódainak trónjára.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap