A középkor 10 legjelentősebb mérnöki csúcsteljesítménye
2020. október 7. 17:44 Múlt-kor
Korábban
A Naviglio Grande csatornája
A mérnöki tervezés és kivitelezés egyik legnagyobb középkori eredményei a vízszabályozáshoz kapcsolódnak. Ennek ékes példája a lombardiai Naviglio Grande, amely a Ticino folyót köti össze Milánóval.
A város körül egymásba kapcsolódó csatornarendszer ezen szakaszának története 1157-ben egy várost védő vízelvezető árok kiásásával indult. Húsz évvel később a csatorna már közel ötven kilométer hosszúságot ért el. Medrét a munkások teljesen kézi erővel bővítették és szélesítették, illetve vízi utakat is létrehoztak Lombardia földjeinek öntözésére.
A grandiózus vállalkozás 1272-re fejeződött be, amikorra az egész csatorna hajózhatóvá vált és 116 helyről több mint 500 négyzetkilométernyi földet öntözött. A Naviglio Grande 12-50 méter szélességű és több gát is alátámasztja. Nem csoda, hogy nagyon gyorsan jelentős hajózási útvonallá vált és az 1970-es évekig megőrizte jelentőségét.
Az avignoni Szent Bénézet híd
A hídépítés a középkor emberét fontos feladat és olykor nagy kihívás elé állította. A cél a folyókon minél gyorsabb és minél biztonságosabb átkelés biztosítása volt. Számos példát felsorakoztathatnánk e kategóriában, de mindközül az egyik legnagyobb az avignoni Szent Bénézet híd volt, amely a Rhone folyót szelte át Avignon városánál.
A legenda szerint az első híd ezen a helyen 1177 és 1185 között épült fel egy Bénézet nevű pásztorfiú irányítása alatt, akinek látomásában Jézus mutatta meg a hídépítés titkát, sőt egy hatalmas kőtömböt is emelt a folyóban, amely a szerkezet alapját képezte.
Ez az első híd fából készült és egy ostrom során megsemmisült. A második hidat 1234-ben építették, ez 900 méter hosszan, 22 szikla segítségével ívelt át a folyó felett. A 4,9 méter széles híd íve helyenként meg is tört a folyón belüli szigetek elérhetővé tétele érdekében. A híd a 17. századig használatban marad, annak ellenére, hogy olykor egy-egy szakasza beleomlott a folyóba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20