A középkori számítások szerint ma van a teremtés napja
2025. március 18. 09:50 Múlt-kor
Egyes középkori számítások szerint egy március 18-i napra esett a teremtés hete előtti nap, amikor Isten így szólt a Biblia szerint: „Legyen világosság!” A Teremtés Könyve szerint a Mindenható ekkor választotta szét a sötétséget a világosságtól, majd azt követően lett este és reggel, az első nap.

Beda Venerabilis, aki kiszámolta a teremtés napját
Korábban
„On þissum monðe gesceop God ælmihtig ealle gesceafta, gesewenlice & ungesewenlice. He cwæð, ‘gewurðe leoht’, & hyt gewearð. Se dæg wæs on .xv. kalendis” – írja egy 11. századi angol naptár, amely magyarul így hangzik: „Ebben a hónapban a mindenható Isten megteremtett minden láthatót és láthatatlant. Így szólt: »Legyen világosság«, és lett világosság. Ez a nap március 18-ra esett.”
A 7–8. század fordulóján élt Beda Venerabilis angol szerzetes is ezt a dátumot számolta ki, amelyet összetett tudományos és teológiai érvekkel támasztott alá. Az idézett szöveg egy régi angol műből, az 1011-ben keletkezett, angol nyelven íródott Enchiridionból való.
A mű szerzője, Byrhtferth a Ramsey apátság szerzetese volt, történetíróként és hagiográfusként tevékenykedett és tanított, de érdeklődött a csillagászat, a matematika és a logika iránt is.
Byrhtferth művében leírta, hogy az apátság alapkövét 965. március 18-án helyezték el, továbbá azt is megemlíti, hogy Anglia akkori legújabb és egyben legellentmondásosabb szentjét, a fiatal II. (Szent) Eduárd királyt (Mártír Eduárd) is ezen a napon (a 978. évben) gyilkolták meg, amit Szent Béda is korábban már kiszámolt.

Úgy vélte, véletlenek márpedig nincsenek – Byrhtferth gyakran írt a világegyetem harmóniájáról, szerinte a kozmológiai, számtani és fiziológiai világesemények között mindig van összefüggés.
A teremtés napja utáni harmadik nap, vagyis március 21-e különösen fontos szerepet kap a középkori egyházatyák számtani fejtegetéseiben.
A Teremtés Könyve szerint Isten e napon teremtette meg a Napot és a Holdat: „Legyenek világító testek az égbolton, s válasszák el a nappalt az éjszakától. Ezek határozzák meg az ünnepeket, a napokat és az éveket. Fényeskedjenek az égbolton, s világítsák meg a földet.” (Ter 1,14-15)
Március 21-e, vagyis a tavaszi napéjegyenlőség mind a mai napig fontos szerepet kap az egyházi évben, ugyanis a húsvét idejét ehhez a naphoz viszonyítják, hiszen a húsvétvasárnap minden évben a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte utáni első vasárnapra esik.
Byrhtferth kortársa, Ælfric szerint illő lett volna, ha az év március 21-én kezdődne, amely egyben Szent Benedek ünnepe is.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


rendszerváltás
- Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke volt Antall József
- Tömeges határátlépéssel zárult az 1989-ben megrendezett páneurópai piknik
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
- Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
- Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
- Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
- A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
- Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György
- Páratlan felfedezés: senki sem tudta, mit rejt a pozsonyi kastély 18:11
- Szuszlov, a szovjet „másodtitkár” 18:05
- Őseink egyik "rejtélyes populációja" adta génjeink 20%-át, és fokozhatta agyműködésünket 16:52
- Vasbilincseket találtak a ptolemaioszi aranybányában 16:03
- Majdnem 100 évvel a fej után feltárták a Buddha szobor testét is 14:57
- Fejedelmek aranya. Uralkodói reprezentáció Erdélyben 14:41
- Caligulától Ceaușescuig: hét kivégzett zsarnok a történelemből 14:20
- A robotkutya elődje: mechanikus eb az ókori Egyiptomból 13:14