2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

A kommunizmus szorításában vált a modern magyar film úttörőjévé Fábri Zoltán

2021. október 15. 18:00 MTI

104 éve, 1917. október 15-én született Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas filmrendező. Művei morális példázatok, amelyekben arra keresi a választ, miként őrizheti meg az ember önmagát és erkölcsi tartását a történelem viharai között.

Fábri Zoltán
Fábri Zoltán 1965-ben (Kép forrása: Fortepan/ Kotnyek Antal)

Fábri a Ferencvárosban nőtt fel, tanulmányait a piaristáknál végezte. Már a középiskolában megnyilvánult vonzódása a művészetek iránt: rajzolt, az iskolai előadásokhoz díszletet tervezett és rendezett. A Képzőművészeti Főiskola egyik legtehetségesebb festőnövendékének számított, de filmrendező akart lenni, ezért átiratkozott a színiakadémiára.

Miután 1941-ben diplomázott, a Nemzeti Színházba került díszlettervezőnek és rendezőnek. 1943-ban megkapta a behívóját, a frontról csak a második világháború végén jutott haza.

1949-ben az Úttörő Színház rendezője lett, majd – noha pártonkívüli volt – még abban az évben „káderfejlesztés” keretében áthelyezték a Magyar Nemzeti Filmgyártó Vállalat művészeti vezetőjének. Itt dramaturgiai tanácsokat adott, s a filmkészítésbe is belekóstolt.

Első Kossuth-díját 1953-ban a Vihar című szocialista realista filmjéért kapta, amelynek forgatókönyvét Révai József kultuszminiszter többször „politikailag helyesebbre” íratta át. Fábri a Kossuth-díjat másodszor 1955-ben, harmadszor 1970-ben vehette át.

1955-ben rendezte a korszak talán legismertebb filmjét, a Körhintát Soós Imrével és Törőcsik Marival a főszerepben. A mű a szövetkezet és a magángazdaság konfliktusába ágyazza a paraszti generációk ellentétét, a párválasztás szabadságát.

A Hannibál tanár úr Móra Ferenc, az Édes Anna Kosztolányi Dezső regényéből készült, a Két félidő a pokolban a munkaszolgálat rémségeire emlékeztetett. Pályájának újabb csúcspontja a Sánta Ferenc művéből készült Húsz óra volt, amely a magyar parasztság 1945 utáni viharos történelmét mutatta be.

Az 1966-os Utószezon szatirikus formában boncolgatott súlyos lelkiismereti kérdéseket. Az ifjúságnak készült A Pál utcai fiúk című filmje után Örkény klasszikus írásából rendezte az Isten hozta, őrnagy úr! című filmet. Az 1971-es Hangyaboly Kaffka Margit regényéből készült, s egy apácazárda világát ábrázolja.

Déry Tibor művéből rendezte a 141 perc a befejezetlen mondatból című filmjét, amely bemutatja egy polgári származású humanista fiatalember közeledését és találkozásait a munkásmozgalommal az 1930-as években.

Az ötödik pecsét (1975) ismét Sánta-adaptáció, a nyilas rémuralom éveibe helyezett példabeszéd az emberi szabadságról, a választásról a zsarnokság idején szabadság és szolgaság között.

A Magyarok (1977) is a második világháború alatt játszódik, hősei Németországba telepített magyar parasztok. Az 1980-as Fábián Bálint találkozása Istennel viszont az első világháború végének zűrzavarait idézi fel.

Fábri művei morális példázatok, amelyekben arra keresi a választ, miként őrizheti meg az ember önmagát, erkölcsi tartását a történelem viharai között. Ahogy egyik szereplője mondja: „Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a Történelem!”

A modern magyar filmet a Körhinta révén ő ismertette meg a világgal, s számos kitüntetést kapott. Ugyanakkor tucatnyi forgatókönyvét utasították el és nem egyszer politikai okokból korlátozták megszólalási lehetőségeit, így 1956-ról nem forgathatott. Fábri, aki számos szakmai szövetségben töltött be vezető tisztséget és tanított is, 1994. augusztus 23-án halt meg Budapesten.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Jelenet az Utószezon című filmbőlAz Édes Anna főszerepét Törőcsik Mari kapta (1958)Fábri Zoltán Illés György operatőrrel az Utószezon című film forgatásán, 1966 (Kép forrása: Fortepan/ Hunyady József)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár