2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

A királytól a főtitkárig: a magyar vasút híres utasai

2021. július 12. 09:34 Horváth Csaba Sándor

Az első közforgalmú, gőzüzemű vasutat 1825-ben adták át Stockton és Darlington között Angliában. A vasút nemcsak teher-, hanem a személyszállításban is hamar kivívta primátusát, expanziója innentől megállíthatatlan volt, idővel minden kontinensen megjelent. Az első magyar vasúti utasok természetszerűleg Nyugat-Európában, azon belül is Angliában próbálhatták ki a kötöttpályás közlekedési eszközt.

Brezsnyev és Kádár búcsúja
Brezsnyev és Kádár búcsúja – a Szovjetunió vezetője jeles alkalmakkor Kijeven keresztül különvonattal érkezett Budapestre

Első magyarként dokumentáltan Bölöni Farkas Sándor erdélyi író és műfordító nyugat-európai kirándulása során utazott a „gőzszekérrel” Liverpool és Manchester között 1831. június 10-én. Őt nem sokkal később, 1832-ben követte Széchenyi István, akit olyannyira megihletett az út, hogy hazatérése után kidolgozta saját vasútfejlesztési koncepcióját.

Magyarországon végül 1846-ban nyílt meg az első gőzüzemű vasút Pest és Vác között. Ezt követően az első világháború kitöréséig szinte kialakult az egész országot behálózó, fejlett magyar vasúthálózat, és egyre többen választották a vonatot. A teljesség igénye nélkül vajon milyen hírességeket találunk köztük?

Nem csupán uralkodók

A XIX. században leginkább feljegyzésekből és a sajtóból értesülhettünk arról, mely híres személyek vették igénybe az akkor még alternatíva nélküli leggyorsabb és legkényelmesebb közlekedési eszközt. Közöttük leginkább politikusokat és uralkodókat találunk. Ferenc József és felesége, Erzsébet leggyakrabban a birodalmi központ, Bécs és Budapest, illetve a magyar főváros és Gödöllő között vette igénybe a vasparipa szolgálatait.

Noha a vasúti utazások azonban az eddiginél is sebezhetőbbé tették az uralkodókat, a császár ellen ugyanakkor vasúti utazásai során merényletet nem kíséreltek meg. Hasonlóan prominens, állandó utasnak számított József és Miksa főherceg is, őket udvari vonatok szállították. 1884-ben és a millennium alkalmából, 1896-ban külön magyar udvari szerelvény épült.

A korabeli magyar államférfiak szintén igénybe vették a korszak leggyorsabb közlekedési eszközét. Tisza István és kormánya például 1904-ben Tisza Lajos szobrának átadására érkezett Szegedre, amit le is fotóztak.

Egyes vasúti utazások azonban katasztrofális végkimenetelük miatt vonultak be a történelembe. Az 1916. december 1-jén a Ferenc József bécsi temetéséről Budapest felé közlekedő – politikusokat és egyházi vezetőket szállító ‒ különvonat Herceghalomnál belerohant a grazi személyvonatba. A 71 áldozatot követelő szerencsétlenség leghíresebb áldozata Thallóczy Lajos történész, udvari tanácsos, 1916-tól Szerbia polgári kormányzója, akit a saját szalonkocsijában érte a halál.

A XX. század első felében továbbra is a politikusok és uralkodók számítottak a vasút elsőszámú és leginkább dokumentált utasai közé. Az utolsó magyar király, IV. Károly és felesége, Zita mindkét királypuccs alkalmával használta a vasutat, majd száműzetésük helyszínére is – legalábbis részben – vonattal jutottak el.

A Tanácsköztársaság időszakában Vágó Béláról, a magyar Vörös Hadsereg I. hadtestének parancsnokáról és Landler Jenőről, a III. hadtest parancsnokáról készült felvétel a frontra indulásuk alkalmával a Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaság kocsija előtt.

A politikai viszonyok rendeződése után Magyarországon a király nélküli királyság kormányzója Horthy Miklós lett, aki kétségkívül az adott időszak leghíresebb magyar vasúti utasa is volt. Az őt szállító szerelvény 1919-ben a Kelenföldi pályaudvarra futott be, ahol már várta a fehér ló, amellyel bevonult a városba. Nemsokára már a Turán nevű, a MÁV által üzemeltetett kormányzati különvonat állt Horthy rendelkezésére.

E többször is változó összetételű szerelvénnyel és népes személyzetével járta az egész országot, miniszterei társaságában több ízben utazott így külföldre is, például Imrédy Béla miniszterelnökkel 1938-ban Hitlerhez. A kormányzó családjának tagjai is igencsak kedvelték e közlekedési eszközt, előszeretettel fogyasztották a vonat étkezőkocsijában ebédjüket és vacsorájukat. Horthy István kenderesi temetése után még a halotti tort is itt tartották. A kormányzót végül saját különvonatával internálták 1944 októberében a Kelenföldi pályaudvarról Németországba.

Aranyérmesek és politikusok

A XX. század második felében már nemcsak politikusok voltak a vonatok ünnepelt és dokumentált hírességei. Megjelentek a sportolók, akik közül külön csoportot képeztek az olimpikonok. A kontinentális eseményekre a repülés térhódításáig ők is vonattal utaztak. A szerelvények közül az egyik legemlékezetesebb az 1952-es, minden idők legsikeresebb magyar ötkarikás játékáról, a helsinki olimpiáról Szobon keresztül megérkező „16 aranyérem”-vonat.

Ezen többek között olyan olimpiai bajnokok utaztak, mint Keleti Ágnes tornász, Takács Károly sportlövő, Berczelly Tibor kardvívó, Papp László ökölvívó, Csermák József kalapácsvető. De nem szabad elfeledkezni a vízilabda és labdarúgó csapatunkról sem. A szobi vasútállomáson az ünneplő tömeg mellett Csanádi György, a MÁV akkori vezetője is fogadta a vonatot.

Az olimpikonokon túl külön meg kell emlékeznünk az Aranycsapatról, amely szintén vonattal utazott a nemzetközi eseményekre, például az 1954-es svájci világbajnokságra, ahonnan ezüstéremmel tértek haza. A sportolók mellett a kor további „celebjei” a színészek voltak, akik akkortájt még szintén vonattal utaztak. Közülük elég, ha Latabár Kálmánt, Várkonyi Zoltánt vagy éppen Jávor Pált emeljük ki.

A vezető politikusok a II. világháború lezárását követően is vasúton közlekedtek. Rákosi Mátyás a Hargita típusú különvonattal, Kádár János 1969-től a kormányzati „Ezüst nyíllal” utazott. Ez utóbbi, a Rába és a Ganz MÁVAG által gyártott szerelvény sokkal puritánabb volt, mint a jugoszláv államfő Tito vasúti szerelvényei.

Búcsú a perontól

A magyar vasúton utazó külföldiekről már kevesebb fénykép maradt fenn. Az 1883-tól, majd teljes viszonylatában 1888-tól (1977-ig, 1920-tól többször alternatív útvonalon) Párizstól Bécsen, Budapesten, Belgrádon és Szófián át Konstantinápolyig közlekedő Orient Expresszen számos külföldi híresség utazott át Magyarországon.

Az ismertebb, fotográfiákkal is dokumentált utasok közé tartozott Lev Tolsztoj orosz író, Marlene Dietrich német színésznő, Szergej Gyagilev orosz balettos, Václav Havel, Csehszlovákia első köztársasági elnöke, és két híres kém, Mata Hari és Thomas Edward Lawrence. Maga Agatha Christie is utazott a világhírű vonattal, ami a Gyilkosság az Orient expresszen című krimijének megírására ihlette.

A második világháború után a keleti blokkon belül a szovjet politikusok voltak a legjelentősebb magyar vasúton utazó, megörökített személyek. Nyikita Szergejevics Hruscsov, majd Leonyid Iljics Brezsnyev a szovjet kormány- és pártküldöttség kíséretében a jeles alkalmakkor különvonaton érkezett Kijeven keresztül Budapestre.

Brezsnyev 1970. április 4-én, a felszabadulás ünnepén vett részt, különvonata a Keleti pályaudvarra futott be. 1975-ben az MSZMP XI. Kongresszusán jelent meg, majd a Nyugati pályaudvarról indult vissza Moszkvába, Kádár János személyesen búcsúztatta. Brezsnyev idővel egyre gyakrabban választotta a repülést, amikor Magyarországot vette célba, utódai pedig a nagyobb távolságokra már többnyire a légi közlekedést vették igénybe.

Mindent összegezve elmondható, hogy a hírességek vasúton történő utazása a XIX. század második felétől nagyjából a XX. század második felének tartott. A közúti és légi közlekedés térhódításával a (külön)vonatok aranykorszaka véget ért. (x)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Horthy Miklós a Turán különvonattal utazta be az országotFerenc József és Sisi is igénybe vette a vasparipa szolgálataitA világhírű Orient Expressz Magyarországon is áthaladtA legendás helsinki olimpia győzteseit szállító „16 aranyérem”-vonatA Tisza Lajos szobrának szegedi átadására érkezett, Tisza István vezette kormány
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár