A kinyíló zárt világ: a megújult Ludovika
2020. július 13. 15:21 Kulcsár Ádám
A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia a megalakulásától 1944-ig a hazafias nevelés, a katonai fegyelem és a tudás szimbóluma volt Magyarországon. A világháború után azonban végzetesen elhanyagolták, és Közép-Európa egyik legszebb klasszicista épülete romlásnak indult. A 2012–2018 közötti rekonstrukciónak köszönhetően Budapest egykori büszkesége már nem csupán régi fényében ragyog ismét, hanem a köré épített egységeknek és az átfogó városfejlesztésnek köszönhetően Pollack Mihály mesterműve egy új városrész középpontjává vált.
Korábban
„Hadi iskolát a nemesi ifjúság részére”
Habár már az 1790–1791-es országgyűlésen kimondták: „a katonai nevelés előmozdítására nemzeti hadi-iskolát állítanak a nemes ifjúság részére, hol elméleti és gyakorlati képzést nyerhet”, egészen 1808-ig kellett várni, hogy az uralkodó aláírja a törvényt, amely elrendelte a magyar katonai tisztképző intézet felállítását.
Az 1808. évi VII. törvény kimondta, hogy az ország védelmi ügye nemcsak a jelen, hanem a jövendő korok feladata is. Az országgyűlésen az alsó- és a felsőtábla követei sorra tették a pénzbeli felajánlásokat, és tekintélyes summa gyűlt össze. Ekkor még kevesen gondolták, hogy több mint hat évtizedet kell arra várni, hogy megkezdődhessen az akadémiai oktatás.
A halogatások miatt csak 1829-ben került sor az Orczy-kert megvásárlására, amelyhez Pest városa, valamint Festetics Antal is hozzátoldott némi földterületet. Hatéves építkezés után, 1836-ban készült el Pollack Mihály remekműve, a magyar országgyűlés azonban nem volt hajlandó megnyitni az akadémiát, mivel a bécsi udvar rendelete értelmében a hadsereg egységes német jellege miatt az oktatási nyelv a német lett volna.
A magyar katonatisztek képzése végül a kiegyezés után öt évvel indulhatott meg az addig többnyire üresen álló épületben.
Az 1883. évtől az akadémia jogilag is katonai nevelőintézetté vált. Az egyre magasabb színvonalú oktatói munka lehetővé tette, hogy a századfordulóra a Ludovika a bécsújhelyi Mária Terézia Akadémiával egyenrangú intézménnyé váljon.
1897-től már vezérkari szintű szolgálatot is ellátni képes tiszteket nevelt ki itt, illetve ekkortól kapott nagyobb hangsúlyt a leendő tisztek oktatásában a társasági kapcsolatok szabályainak alaposabb ismerete.
A vesztes világháború után Horthy Miklós kormányzó kiemelt figyelmet szentelt a Tanácsköztársaság ellen fellázadó intézetnek, amelyet négy évfolyamú katonai főiskolává emelt.
A csapatnemek szerinti tagozódásúvá váló, színvonalas oktatás a háborúba belépés után is folytatódott, ám rövidebb képzési idővel. Az utolsó tisztavatást – amely nélkülözött már minden külsőséget és ünnepi jelleget – 1944. augusztus 20-án tartották.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Hét borzongató horrorfilm, amit valós események ihlettek tegnap
- Egy idős hölgy látomása miatt helyezték át Sztálin holttestét tegnap
- Párhuzamosan játszott filmekben és a medencében is Bud Spencer tegnap
- A természetközeliség és az elegancia találkozott a Festeticsek balatoni birtokain tegnap
- Furcsa módon eltemetett „vámpírgyermek” sírjára bukkantak Visegrádon tegnap
- A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján tegnap
- Egy bálteremben alakították ki Budapest első moziját tegnap
- Ellenezte a hadüzenetet, mégis Tisza Istvánt kiáltották ki az első világháború felelősének tegnap