A kegyetlenség keresztje
2018. május 17. 09:31 Múlt-kor
Korábban
Korbácsolás és hatalmas szögek
A rómaiak a provinciák lázadó zsidó lakosságát gyakorta végezték ki keresztre feszítéssel. Syria provincia kormányzója, Publius Quinctilius Varus az Kr. e. 1. század végén kétezer júdeai zsidó lázadó számára jelölte ki a keresztre feszítést halálnemként, Titus császár Kr. u. 70-ben pedig a Jeruzsálem ostroma alatt ejtett zsidó foglyokat küldte keresztre, hogy az ostromlott város megfélemlített lakossága könnyebben megadja magát – tudjuk meg Josephus Flaviustól.
Mivel a zsidókat vallási törvényeik szerint el kellett temetni, és a rómaiak Jézus idején sem szerették volna az elégedetlenséget szítani, a zsidó keresztre feszítetteket még aznap levették a keresztről. A keresztre feszítést mindig kínzás – elsősorban korbácsolás – előzte meg, amelynek során a fizikai állapot legyengítésével paradox módon lerövidítették az áldozat haláltusáját – nem volt ez másként Jézus esetében sem. Az elítélt azonban a keresztény ábrázolásokkal ellentétben csak a keresztgerendát (patibulumot) vitte a helyszínre. Az áldozat karjait szétfeszítették, és hatalmas szögekkel vagy kötelekkel a keresztgerendához rögzítették. Általában ugyanígy jártak el a lábak esetében is. Ezt követően a patibulumot a már felállított oszlophoz, a cruxhoz illesztették. A fulladás mellett a keresztre feszített halálát okozhatta (illetve külön-külön is hozzájárulhatott annak beálltához) szívritmuszavar, vérveszteség, vérmérgezés, merevgörcs, tüdőembólia, hipovolémiás sokk, acidózis és a kiszáradás is.
A keresztre feszítésről tanúskodó egyetlen csontbizonyítékot 1968-ban Vassziliosz Tzaferisz görög régész találta meg Jeruzsálemben. Az osszárium felirata szerint a Kr. u. 1. században élt elhunyt neve Yehohanan ben Hagkol volt. A 24-28 évesen elhalálozott férfi jobb sarokcsontjából hosszú szög állt ki, amely egy olajfadarabhoz szegezte a lábat. A csontokat megvizsgáló Nicu Haas egyértelműnek vette, hogy Yehohanant keresztre feszítették, ugyanis a szöggel átlyuggatott sarokcsont mellett a csuklókon is szögbemenetre utaló nyomokat talált, valamint a crurifragium eljárás során alkalmazandó lábtörést is megállapította. A maradványokat 1980-ban újra elővették, és a modernebb kutatások már vitatták a korábbi megállapításokat. A patthelyzetig jutó vitát máig nem oldották meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Számos ritkaságra licitálhatnak az érdeklődők a Múzeum Antikvárium árverésén 14:45
- Minden igyekezete ellenére soha nem nyerte el az áhított Oscar-díjat Tony Curtis 14:20
- Megjelent a Sorstalanság című Nobel-díjas regény keletkezéstörténete 12:20
- Különleges falusi olimpiát szervez a Szentendrei Skanzen 11:20
- Halála előtt műveinek elégetésére kérte barátját Franz Kafka 08:20
- Felesége volt állandó alkotótársa a groteszk humorú filmjeiről ismert Böszörményi Gézának tegnap
- A színházon kívül a pletykalapok sztárja is volt a botrányos életű Rex Harrison tegnap
- Az ókori Trója mellett Mükéné romjait is feltárta Heinrich Schliemann tegnap