2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hat ember a történelemből, akire ösztönzőleg hatott a karantén unalma

2020. július 2. 10:42 Múlt-kor

VIII. Henrik angol király

A Tudor- és Stuart-kori Angliában rendszeresen pusztítottak különféle járványok, ezek alkalmával az uralkodó rendszerint elhagyta a fővárost, és vidéki birtokai valamelyikén keresett menedéket. Gyakran külön elrendelték, hogy senki ne próbálja őket követni – amikor I. Erzsébet egyszer a windsori kastélyba húzódott vissza a pestis elől, a kapu mellé akasztófát állíttatott, elrettentésül a bejutni próbálóknak.

A betegségektől azonban a legjobban kétségtelenül Erzsébet apja, VIII. Henrik rettegett. Annak ellenére, hogy az erős, robusztus katonakirály szerepében igyekezett tetszelegni, valójában igencsak hipochonder személyiség volt, aki sokat tanulmányozta a korban elérhető orvosi irodalmat, és saját kotyvasztású „gyógyszerekkel” is előállt, amelyeket orvosi tanácsok kíséretében kínálgatott környezetének.

Lánya, Erzsébet is hódolt e hobbiknak, azonban ő jóval kevésbé kezelte görcsösen a betegség gondolatát, miután gyermekkorában a feketehimlőn is átesett.

A pestis mellett Henrik legnagyobb félelme az úgynevezett izzadásos kór, avagy angol izzadás volt, egy máig ismeretlen, fertőző betegség, amely emberek tízezreivel végzett a szigetországban Henrik és édesapja uralma idején. Habár tünetei és lefolyása eltértek a pestisétől, nem volt kevésbé halálos – az orvostörténészek szerint lehetséges, hogy egy hantavírushoz hasonló kórokozó idézte elő.

1517-ben Henrik az izzadásos kór elől menekülve elkezdte körbeutazni szűkebb kíséretével az országot. Decemberre majdnem kifogytak az élelemből, miután a király nem volt hajlandó olyan kereskedőktől venni, akik kapcsolatba kerülhettek a fertőzéssel – végül az ország déli partján fekvő Southamptonba hozattak élelmet Flandriából.

1528-ban, egy újabb járvány kitörésével Henrik ismét útra kelt, és akkori feleségét, Boleyn Annát sem volt hajlandó meglátogatni, miután az elkapta a kórt. Egy szerelmeslevél kíséretében egyik orvosát küldte el hozzá.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
VI. Kelemen ábrázolása a  Vaticinia de Summis Pontificibus című, pápákkal kapcsolatos jóslatokat tartalmazó 14. századi műben (kép forrása: picryl.com)Boccaccio más firenzeiekkel a járvány elől vidékre menekül (kép forrása: Wikimedia Commons)Giovanni Boccaccio (kép forrása: Wikimedia Commons)VIII. Henrik (kép forrása: Wikimedia Commons)William Shakespeare (kép forrása: Wikimedia Commons)Edvard Munch: Önarckép a spanyolnáthával (1919) (kép forrása: Wikimedia Commons)Sir Isaac Newton (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár