A hazájából kiábrándult irodalmi zseni, akit egy dublini hétköznap tett világhírűvé

James Joyce portréja

Dublinban született 1882. február 2-án egy tízgyermekes családban. Apja kisvállalkozó, adóbegyűjtő, politikus, de leginkább alkoholista volt, aki zűrös ügyeivel nyomorba taszította a családot.

Anyja bigott katolikus volt, aki fiát papnak szánta. Joyce jezsuita iskolákban tanult, majd 1898-ban a szintén jezsuita dublini University College hallgatója lett.

Ekkorra már teljesen kiábrándult a katolikus hitből, és az egyetemen sem teológiát, sem filozófiát nem hallgatott, inkább nyelveket tanult (például norvégot, hogy Ibsent olvashasson), és érdeklődése egyre inkább az írás felé fordult.

Első műve, Az ibseni új dráma című értekezés 1900-ban jelent meg a londoni Fortnightly Review hasábjain. Ezt követően elsősorban verseket írt, amelyek később a Kamarazene című kötetben láttak napvilágot.

Közben elhatározta, hogy orvos lesz, és 1902-ben, záróvizsgái után Párizsba utazott, ahol kiderült: dublini diplomáját nem ismerik el, és a tandíjra sincs elég pénze.

Nem egészen egy év elteltével hazautazott, Stephen Hero címen belekezdett egy önéletrajzi ihletésű regénybe, amelynek újraírt változatát csak 1916-ban jelentette meg Ifjúkori önarckép címmel.

Közben felkérést kapott a The Irish Homestead című laptól egyszerű, Írországban játszódó történetek írására. A novellák egybegyűjtött füzérét 1914-ben Dublini emberek címmel jelentette meg kötetben.

1904-ben ismerte meg Nora Barnacle-t, a dublini Finn's Hotel szobalányát, aki hamarosan élettársa lett. Viszonyuk sajátos volt: Nora az érzelgős, olcsó regényekért rajongott, társa műveit soha nem olvasta, az írást afféle gyerekes hóbortnak tartotta.

Joyce viszont nagyon szerette a nőt, aki intellektuálisan nem nyújtott sokat, érzéki örömökkel azonban elhalmozta.

1904-ben a horvátországi Pulába, majd Triesztbe költöztek, ahol megszülettek gyermekeik, George és Lucia. 1906 és 1907 között Joyce néhány hónapig egy római bank alkalmazásában állt, majd ismét visszatért Triesztbe.

1909-ben rövid időre hazalátogatott Írországba, ahol egy ír mozihálózatot akart létrehozni, sikertelenül. Ekkor szakított végleg szülőhazájával, amelynek nacionalizmusát, vallásos elfogultságát hevesen elutasította, s legtöbb művében igen érzékletesen és kritikusan ábrázolta.

Az első világháború kitörése után Zürichbe költöztek, Joyce hozzálátott az Ulysses írásához. Mivel lassan, aprólékosan dolgozott, pénzkeresésre nem volt módja, a nyomortól csak a kiadók, a csodálók és a kevés barát anyagi segítsége mentette meg a családot.

James Joyce Zürichben (Conrad Ruf festménye, 1918)

A szegénység mellett többféle szembetegséggel is meg kellett küzdenie, többször műtötték, néha rövidebb időre teljesen elvesztette látását.

Az Ulyssesből először Amerikában publikáltak fejezeteket a Little Review hasábjain. A mű közfelháborodást keltett, pornográfia vádjával be is tiltották egészen 1933-ig. 1920-ban Joyce-ék Párizsba költöztek, a teljes mű – az Odüsszeia sajátos modern változata – először itt jelenhetett meg 1922-ben.

A regény egyetlen nap, 1904. június 16. története a három főszereplő, Leopold és Molly Bloom, valamint Stephen Dedalus belső monológjain keresztül leképezve.

Napjainkban is a világ több pontján tartanak e napon úgynevezett Bloomsdayt, tisztelegve az író emléke előtt. Szombathelyen is szokás a Bloomsday, mert a mű szerint Leopold Bloom – azaz Virág Lipót – ebben a városban született.

1923-ban Joyce újabb regénybe kezdett, amelyen tizenhat éven át dolgozott. Az angol irodalom egyik legtalányosabb alkotása, a Finnegans Wake 1939-ben jelent meg, és akkor nem aratott túl nagy sikert.

Jóllehet túl sok olvasója manapság sincs, a konszenzus mesterműként tartja számon. 1940-ben Joyce családjával együtt Zürichbe menekült Franciaországból, itt is halt meg 1941. január 13- án.

Jelentősége elsősorban az új irodalmi technikák alkalmazásában és sajátos nyelvhasználatában áll, napjainkban is több folyóirat foglalkozik csak az ő műveivel, és emlékének ápolására világszerte Joyce-klubok működnek. Nálunk 2002 februárjában alakult meg a Magyarországi James Joyce Társaság az író életművének kutatására.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?