A halál árnyékának völgyében – különleges képek a krími háborúról
2017. július 7. 14:16
A francia-orosz diplomáciai csörteként induló, majd egyre inkább európai háborúvá terebélyesedő, az oroszországi reformhullámot elindító krími háború (1853-1856) volt az első olyan konfliktus, ahol már profi fotográfusok – köztük a kolozsvári születésű Szathmáry Pap Károly vagy a most következő képek alkotója, a brit származású Roger Fenton – járták a csatatereket.
Korábban
Habár a krími háborút képeivel egyértelműen Roger Fenton dominálta, a művész csak egy fotográfus volt a sok közül. Szathmáry Papp Károlyon kívül a francia Charles Langlois, George Shaw Lefevre, Léon-Eugene Mehedin, Pierre Lassimonne, Jean-Baptiste Durand-Brager, a német Friedrich Martens és brit James Robertson is gazdagította felvételével a fotótörténetet, sőt, állítólag maga Tolsztoj is készített képeket Szevasztopol ostromáról.
Bankár apja és nagyapja hatására gazdasági tanulmányokat elvégző Roger Fenton Párizsban még festőként kereste a kenyerét, de egy a londoni Hyde Parkban rendezett fotókiállítás az ő életét is gyökeresen felforgatta. Miután visszatért a francia fővárosba, az akkori forradalmi technikai újdonság, a sokszorosíthatóságot biztosító negatív-pozitív eljárás, a kalotípia (más néven talbotípia) módszerét kezdte kitanulni.
A kiadó Thomas Agnew (Thomas Agnew & Sons) oldalán Fenton 1855-ben kerekedett fel, hogy aztán a forróság, a bordatörések és a kolera dacára is elkészítse a krími háborúról szóló 350 képét. A fotós Albert herceg kérésére érkezett a forrongó térségbe azzal a nem titkolt céllal, hogy megpróbálja népszerűsíteni a britek körében addig népszerűtlen háborút, s képeivel ellensúlyozza a The Times által szított háborúellenes propagandát. Fenton ezért tudatosan nem fényképezett halottakat, sérülteket és megcsonkított embereket sem. Szathmáryhoz hasonlóan ő is hatalmas felszereléssel érkezett, egy borkereskedőtől vett kocsiból pedig kialakította a sötét szobát is.
A londoni kormány patronálta misszió nehézségeit egy segítő felbérelésével próbálta enyhíteni, de Feltont óriási felszerelése korlátozta munkájában, ráadásul a kor akkori technikai színvonala nem tette lehetővé a mozgó tárgyak lencsevégre kapását, hiszen az expozíciós idő legalább 3-4 perc volt. A fotográfus ezért rendszerint brit katonák tábori életét fotózta, továbbá rengeteg tájképet is készített.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap