2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

A Habsburgokkal „osztozott” a Szent Koronán az ország egyesítésére képtelen Szapolyai János

2021. július 22. 17:55 Múlt-kor

Egy ország, két király

Szapolyai a törökök októberi távozása után saját birtokán, Tokajon gyűlést hívott össze az őt pártoló nemesekből. Itt kimondták, hogy november 10-én Fehérváron országgyűlés veszi kezdetét.

A sereg november 1-jén bevonult Budára, majd november 10-én a Szapolyai-párt összegyűlt a koronázóvárosban, ahol királlyá választották. Másnap I. János néven a Szent Koronával megkoronázta Szapolyait az elérhető legmagasabb rangú magyar főpap, Podmaniczky István nyitrai püspök.

Bár megválasztása és megkoronázása alapvetően megfeleltek a legitim királyválasztás feltételeinek, Szapolyai erdélyi vajdaként nem hívhatta volna össze az országgyűlést – erre kizárólag a nádornak, Báthori Istvánnak lett volna joga. Szapolyai nem is választott maga mellé nádort – ez ugyanis nyílt szakítást jelentett volna Báthorival.

Báthori decemberben Pozsonyba hívta össze a maga (legitimebb) országgyűlését, amely I. Ferdinándot választotta királlyá. Az országnak innentől két királya volt, ami a következő évtizedekre meghatározta Magyarország sorsát.

Szapolyai diplomáciai lehetőségei egyre fogytak, miközben a Habsburgok sikeresen egyesítették Európa jelentős részét saját uralmuk alatt. 1527-ben V. Károly spanyol király és német-római császár bevette Rómát, súlyos vereséget mérve a francia-pápai-velencei-milánói-firenzei szövetségre, a cognaci ligára. Szapolyai korábban a ligához való csatlakozásban reménykedett.

1527 augusztusában Szapolyai a Habsburg seregek elől hátrálva harc nélkül feladta Budát, több vereséget követően 1528 végére teljesen visszaszorult Erdélybe, miközben Fehérváron immár Ferdinánd fejére is felkerült a Szent Korona.

Az elszigetelődött királynak nem maradt más választása: 1529-től a törökkel szövetségben harcolt, szeptemberben a Budát ismét bevevő Szulejmán segítségével visszatért a trónra, és a Szent Korona is az ő birtokába került.

Innentől patthelyzet alakult ki a két király között, és csupán fegyverszünet biztosította köztük a békét egészen 1538-ig, amikor a váradi béke keretében megállapodtak: I. János halála után Magyarország egésze Ferdinánd uralma alá kerül, akkor is, ha időközben fiúörököse születik.

Szapolyai 1539-ben vette feleségül Jagelló Izabellát, I. Zsigmond lengyel király (aki eddigre már a sógora volt) lányát, a későbbi II. Zsigmond Ágost király húgát, aki 1540. július 7-én fiúgyermeknek adott életet. Habár Szapolyai János király 15 nap múlva meghalt, a fiú születése tovább akadályozta a későbbiekben is a Habsburgokat abban, hogy teljességgel hatalmukba kerítsék Magyarországot.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Izabella királyné és Szapolyai János ZsigmondI. Szulejmán visszaadja a koronát Szapolyai Jánosnak (török miniatúra)I. Ferdinánd magyar királyA mohácsi csata (Székely Bertalan festménye)Szapolyai János 18. századi ábrázolása
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár