A háborúk és a klímaváltozás miatt néptelenedett el Tikal, a maják hatalmas városa

Évszázadokon át tartó rejtőzködés

A város távol került a civilizációtól, és sokáig csak a véletlennek köszönhetően akadt rá néhány kalandor. Feltehetően Andrés de Avendaño ferences szerzetes volt az első európai, aki 1696-ban megcsodálhatta a város romjait, anélkül hogy tudta volna, milyen kincsre bukkant.

A guatemalai Petén tartomány két elöljárója, Modesto Mendez és Ambrosio Tut 1848-ban talált rá Tikal romjaira. A várost számos kutató kereste fel a 19–20. század fordulója környékén, ám korántsem tartották be mindannyian a mai régésztől már elvárt állagvédelmi előírásokat.

A romoknál kétszer is megforduló osztrák Teobert Maler például az egyik palotában szállt meg, és még a monogramját is belevéste az ajtókeretbe.

Dr. Edwin M. Shook amerikai régész és munkásai egy sírkövet emelnek meg az I. Templom mészkő lépcsői előtt 1959-ben. Shook volt a vezetője a Pennsylvaniai Egyetem csapatának, amely megkezdte Tikal érdembeli régészeti feltárását.

A valódi tudományos kutatás 1956-ban a Pennsylvaniai Egyetem kutatóinak irányításával kezdődött meg Tikalban.

A régészek az azóta eltelt több mint fél évszázadban jelentős eredményeket értek el a város feltárásával kapcsolatban, és a kutatóknak – a közép-amerikai kultúrák közül egyedüliként – a maják sztéléken és épületek falain olvasható hieroglif írását is sikerült megfejteniük.

A Guatemala jelképévé váló Tikalt az UNESCO 1979-ben a világörökség részének nyilvánította. A dzsungellel benőtt területnek különös bájt kölcsönöz, hogy különleges állatfajok – többek között tapírok, tukánok, jaguárok és aranypapagájok – otthona.

A romváros 2012-ben elsősorban a világvége-őrületnek köszönhetően került be a híradásokba, ám a felfokozott érdeklődésnek negatív hozadékai is voltak. A tiltás ellenére többen is felmásztak a Maszkok Temploma (II. Templom) tetejére, és néhány helyen helyrehozhatatlanul megrongálták az építményt.

1. Az első aranykor
2. Luxus és véres labdajáték
3. Égig érő piramisok
4. Végzetes klímaváltozás
5. Évszázadokon át tartó rejtőzködés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Az életmentő svájci konzul: Carl Lutz 
• Rendkívüli lelet: mikvét találtak Ostia Anticában
• Herzl Tivadar a modern cionizmus megalapítója
• Esztergom kevésbé ismert arcát fedezhetjük fel Aguera Zoltán könyvének segítségével
• A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
• Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
• Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára
• A buják betegségének tartották és üldözték a leprásokat a középkorban 
• Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?