A gengszter, aki Göringgel is leszámolt volna

A barnaingesek réme

Az 1991-es Bugsy című filmben a Warren Beatty által megformált Benjamin "Bugsy" Siegelt úgy ábrázolták, mint aki a kaszinóalapítás mellett Benito Mussolini meggyilkolása iránt is olthatatlan vágyat érez. Az egyik jelenetben azt mondja szeretőjének, Virginia Hillnek, hogy mindenképpen meg kell tennie, különben Hitler és Mussolini az egész világot elpusztítja. Később egy barátjával, Meyer Lanskyval folytatott beszélgetés során kijelenti: "Mussolinit és Hitlert meg kell állítani. Minden zsidót el akarnak tenni láb alól. Ha én nem teszek semmit, ki fog?"

Bár a film nagyon messzire rugaszkodott el a valós eseményektől, a történet egy másik, a valósághoz jóval közelebb álló változatát is ismerjük. Eszerint a gengszter Dorothy di Frasso grófnővel Olaszországba utazott, hogy meggyőzze Mussolinit egy új robbanószer megvásárlásáról, amelyet ketten finanszíroztak. A páros Hermann Göringet és Joseph Goebbelst a grófnő gyönyörű római villájában találta, akiket Mussolini utasítására szállásoltak el a lenyűgöző épületben. Miután a Duce visszautasította Siegelék ajánlatát, ráadásul Göringék még szállásukat is elhappolták előlük, a feldühödött, nácigyűlölő gengszter elhatározta, hogy mindkét magas rangú német politikust megöli.

A fiatal Dorothy (Taylor) di Frasso

Di Frasso azonban attól tartva, hogy a merényleteknek a férjére, Carlo Dentice di Frasso grófra nézve is beláthatatlan következményei lennének, meggyőzte Siegelt, hogy ne cselekedjen ennyire meggondolatlanul. Meglepő módon tucatnyi bizonyíték támasztja alá, hogy ennek a hihetetlen történetnek számos részlete valóban megtörtént.

Az 1906-ban a Lower East Side-on, emigráns szülők gyermekeként született Siegel fiatalon egy Meyer Lansky vezette New York-i bandához csatlakozva próbált meg kitörni a szegénységből. A két fiatal jól jövedelmező csempészvállalkozást működtetett a szesztilalom alatt.

Lansky és Siegel barátaikkal együtt a 30-as években nagy előszeretettel zavarták meg náciszimpatizáns egyesületek rendezvényeit. Lansky állítása szerint egy alakalommal több száz, Hitler-képpel és horogkeresztekkel dekorált színpad előtt feszítő barnaingest kényszerítettek menekülésre petárdáik segítségével.

Siegel valóban nem volt túl jó véleménnyel a nácik zsidókkal kapcsolatos politikájáról. A második világháború után valószínűleg Izrael magalapítását is támogatta 50 ezer dollárral, legalábbis a horvát származású, a második világháború alatt a brit hadseregben szolgáló, majd a Haganához csatlakozó Reuven Dafni ezt állította egy 1989-es interjúban.

1. A barnaingesek réme
2. Biznisz Mussolinivel
3. Az örök rejtély

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel