A vízen pattogó bombával semmisítette meg a Ruhr-vidék gátjait a brit légierő

Erőmű-gondok

A második világháború során a hadviselő felek, különösen a szövetségesek részéről, korán felmérték, hogy a végső győzelemben az egyik legfontosabb szerep a rendelkezésre álló ipari kapacitásoknak jut majd. Éppen ezért már nagyon korán felmerült a Ruhr-vidéki erőművek elpusztításának a gondolata a Brit Királyi Légierőben.

A vízi erőművek ugyanis árammal látták el az iparvidéken működő gyárakat, és sokkal könnyebbnek tűnt kiiktatni őket, és így bénítani meg a termelést, mintha közvetlenül a hadiüzemeket érné találat.

A papíron szépen festő elképzelés azonban komoly buktatókkal bírt. A németek ugyanis szintén tisztában voltak az erőművek veszélyeztetettségével, ezért lehetőség szerint légvédelmet telepítettek köréjük. A Brit Királyi Légierő nem rendelkezett olyan nagy erejű bombával, amely képes lett volna átszakítani egy gátat.

Kézenfekvő válasz lett volna a víztározókba dobott torpedóbomba, ami a víz alatt eljutott volna a célig. A németek, megelőzendő egy ilyen támadást, víz alatti hálókat feszítettek ki a duzzasztógátak tavaira, hogy az esetleg vízbe dobott torpedók ne a gát építményénél, hanem a torpedóelhárító hálónál robbanjanak fel.

Barnes Wallis, a Vickers gyár mérnöke a kezdetektől fogva olyan megoldásokon dolgozott, amelyek elősegítik a szövetségesek győzelmét. Az első tervei nem arattak sikereket, mivel az általa kitalált bombák, mint például a Tallboy, vagy a Grand Slam, túl nehéznek bizonyultak az akkor rendszeresített brit bombázók számára. Tervezett ugyan egy erre a célra alkalmas bombázót is, de a terveit elutasították, mert túl bonyolult lett volna megvalósítani.

Az ún. ugráló bomba azonban igazi siker lett. Az alapelve az volt, hogy egy hordó alakú, és nehéz bombát, ha vízre dobnak, akkor továbbpattog a víz felszínén, majd elsüllyed. Ezzel egyrészt kikerüli a torpedóhálókat, másrészt a süllyedés után komoly károkat tud okozni, mivel fizikai okok miatt a víz alatti robbanás teljes ereje a gátat éri. Miután Wallis terveit elfogadták, megkezdődött a felkészülés az akcióra.

1. Erőmű-gondok
2. Bombázás és tesztelés
3. A Ruhr-vidék rémei
4. Stratégiai értékelés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
• 10 tény a berlini falról