A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek

Őslakos veszedelem?

Azóta is alapvetően két elképzelés él Fawcették sorsáról. Az egyik szerint a helyi indiánok megtámadták és megölték őket, az egyes verziók között legfeljebb az a különbség, hogy melyik indián törzseket gyanúsítják a gyilkossággal. A később arra járó keresőcsapatok az expedícióhoz tartozó tárgyakat, így egy névtáblát és egy iránytűt is találtak.

A kalapalók Comatzi nevű főnöke húsz évvel később azt állította, hogy megölték a három idegent, ám más beszámolók cáfolták, hogy közük lett volna a halálukhoz. Egy, a törzsben sokáig élő elbeszélés szerint a három felfedező keletről érkezett, ám nem bántották őket.

Nambikvara indiánok Mato Grosso államban, 1914.

Ugyanakkor ellenséges indiánok felé mentek tovább, és öt nap elteltével már nem látták a tábortüzüket. Ez esetben vélhetően az ottani törzs végzett velük. Egy helyi farmer állítása szerint a Fawcett által vitt kutyák egyike lesoványodva tért vissza, ám bármilyen üzenet vagy levél nélkül.

Nem csupán az indián támadás lehet azonban a magyarázat. John Hemming, az Amazonas medencéjének szakértője szerint a csapat egyszerűen felkészületlen volt. Az a döntés, miszerint mindössze három ember vágott neki az őserdőnek, azért lehetett végzetes, mert a Dél-Amerikát bejáró szakember szerint legalább nyolc emberre van szükség a túléléshez elengedhetetlen felszerelések és élelem cipeléséhez.

Fawcett bevallottan úgy vélte, hogy majd a helyi törzsektől csere révén szerez élelmet. Márpedig a kis létszám és felszerelés miatt cserének való árut nemigen vittek magukkal Fawcették. Ráadásul két kísérője teljesen zöldfülű volt a dzsungelt illetően, sőt Raleighről leírta a leveleiben, hogy a lába is igen rosszul festett. Könnyen lehet, hogy Fawcették egyszerűen éhen haltak az őserdőben.

A kalapalók által elkövetett gyilkosságnak egyébként az is ellentmond, hogy 1926-ban egy német antropológus, Max Schmidt a helyszínen járt, és semmilyen nyomát nem tapasztalta a gyilkosságnak. Ráadásul Fawcett Z városa iránti elkötelezettségében bizalmatlanná és titkolózóvá vált, így többek között a tervezett útját sem osztotta meg senkivel, ezzel a későbbi keresőexpedíciók dolgát is megnehezítette. Mindez egyenes utat jelentett a tragédiához és az expedíció eltűnéséhez.

1. El Doradótól a tudományos felfedezések világáig
2. Egy modern kori felfedező
3. Z eltűnt városának nyomában
4. Őslakos veszedelem?
5. Elméletek és fejlemények

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején