A DNS segítségével megoldás születhetett Marat bőrbetegségének rejtélyére
2019. november 25. 19:14 Múlt-kor
Korábban
Modern vizsgálat – korlátokkal
A drámai gyilkosság azonnal a forradalom mártírjává tette Marat-t, akit a jakobinusok szinte szentté avattak az Értelem kultuszának nevezett, ateista alapokon nyugvó egyházukban.
Nővére, Albertine gondosan megőrizte az újságokat, amelyekre vére fröccsent, ezek a mai napig fennmaradtak. Vajon ezek rejthetik a forradalmár rejtélyes betegségének titkát?
E kérdés foglalkoztatta Philippe Charlier kutatót, aki rendszeresen vizsgál népszerű történelmi rejtélyeket. Charlier felvette a kapcsolatot Carles Lalueza-Fox spanyol paleogenetikussal, hogy megvizsgálják a Marat vérmintáiból való DNS-mintavétel és -elemzés lehetőségét.
A kutatóknak úgy kellett mintát venniük a két évszázados papírból, hogy abban ne tegyenek kárt. Lalueza-Fox és kollégái ezt ugyanazzal a módszerrel tették, amelyet a modern bűnügyi nyomozások során alkalmaznak a papírról való vérmintavétel során.
A sikeresen kinyert minták többféle információt is hordoztak: Marat DNS-éből megerősítésre került francia–olasz származása, azonban a mintákban volt számos, nem embertől származó DNS-elem is.
Ezek között volt több patogén mikróba is, melyek alapján a kutatók kizárhattak jó néhányat a népszerű elméletek közül.
Marat – ellenségei állításával szemben – nem volt szifiliszes, és nem szenvedett sem leprában, sem szájpenészben, és rühes sem volt.
Megtalálható volt azonban a mintákban a Malassezia restricta nevű gombafaj, amely egyes esetekben okozhat bőrfertőzéseket. Nagy valószínűséggel ez volt Marat kínjainak forrása.
A tanulmány természetesen csupán korlátozott valószínűséggel feltételezheti eredményét: a mintákat nem Marat életében vették, és nem lehet tudni, hányan értek hozzá a papírokhoz, és szennyezték be azokat az évszázadok során.
Azonban ha Marat korában ismert lett volna e gombás fertőzés, nagy valószínűséggel nem tudtak volna ellene sokat tenni.
Lalueza-Fox szerint lehetséges, hogy még napjaink bőrgyógyászai is nehéz feladat előtt álltak volna.
Marat betegségének leírásai alapján a gombás fertőzés – avagy a Malassezia restricta immunrendszer-gyengítő hatása által lehetővé tett egyéb, szekunder fertőzés – olyan szélsőséges tüneteket produkált, amelyek a mai orvostudomány felügyelete mellett aligha volnának lehetségesek.
„A képzett bőrgyógyász szakemberek sem láthattak még ennyire extrém példát” – mondta Lalueza-Fox.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.