A dél-csehországi Jindrichuv Hradecben nyílt kiállítás II. Rákóczi Ferencről

Az Istennel a hazáért és a szabadságért – II. Rákóczi Ferenc című tárlatot, amely a magyar történelem jelentős alakjának állít emléket, Jan Mlcák, a város polgármestere és Schőberl Márton, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg.

Schőberl Márton megnyitójában kiemelte, hogy az új dél-csehországi állandó kiállítással mind a négy visegrádi országban lesz legalább egy, a fejedelemnek szentelt emlékhely. Rámutatott: II. Rákóczi Ferenc magyar volt, egyúttal közép-európai és európai, azaz igazi "visegrádi" személyiség. Schőberl szerencsés egybeesésnek nevezte, hogy Magyország éppen a Rákóczi-emlékszoba átadásának napján vette át egy évre a Visegrádi Együttműködés elnökségét.

A fejedelem életét és munkásságát, csehországi éveit, kötődéseit bemutató kiállításon a látogatók megtekinthetik több, Rákóczihoz kapcsolódó, cseh levéltárakban őrzött eredeti dokumentum (levelek, krónikák, iratok, rézkarcok) korhű másolatát. Szintén a tárlat részét képezi a II. Rákóczi Ferencről készült egyik leghíresebb festmény másolata, Mányoki Ádám portréja a fejedelemről, amit a magyar állam még 1962-ben ajándékozott a Jindrichuv Hradec-i Városi Múzeumnak.

A fiatal Rákóczi Ferenc Jindrichuv Hradecet követően még további két évig prágai diák is volt, ahol a Hradzsin alatti Kisoldali téren emléktábla őrzi emlékét.

Az állandó Rákóczi-emlékszoba ünnepélyes megnyitóján megjelent Jirí Vzientek, a cseh kulturális minisztérium miniszterhelyettese, Gaal Gergely, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa és Pusztai Tamás, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese.

Az állandó kiállítást a prágai Magyar Nagykövetség és a Magyar Kulturális Intézet megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeum készítette, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap és a II. Rákóczi Ferenc emlékév támogatásával. Az emlékszoba az eredeti tervek szerint 2020-ban nyílt volna, de a koronavírus-járvány miatt a megnyitóra végül most került sor.

"A Rákóczi-emlékszoba létrehozását a Prágai Magyar Intézet kezdeményezte, s a szakmai anyagot magyarországi forrásokból a Magyar Nemzeti Múzeum állította össze" – nyilatkozott az MTI tudósítójának Schőberl Márton.

"A helyi levéltár dokumentumokkal segítette a kiállítás létrejöttét. Az emlékszoba működését és fenntartását pedig a város vállalta magára, fogja biztosítani" – szögezte le a helyettes államtitkár.

A tárlatnak helyt adó egykori jezsuita kollégium, a jelenlegi Fényképészeti és Modern Képalkotások Múzeuma épületének bejárata melletti falon 2017 januárja óta cseh, magyar és angol nyelvű emléktábla látható a következő felirattal: "A jezsuita gimnázium diákjaként 1688–1690 között ebben az épületben élt II. Rákóczi Ferenc (1676.03.27.–1735.04.08.) erdélyi fejedelem, Magyarország vezérlő fejedelme".

Korábban a régió múzeumában évtizedekig külön állandó kiállítás mutatta be a fejedelem életét és munkásságát, valamint az ezzel összefüggő helyi érdekességeket. A tárlatot azonban a rendszerváltás után koncepcióváltásra hivatkozva megszüntették. A régi kiállítási anyagok jelentős részének nyoma veszett, ezért mostani egy új állandó tárlat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe