A csillagászat úttörőjének előbb orrába, majd életébe kerültek felfedezései
2019. május 13. 09:44 Múlt-kor
Tycho Brahe 400 évvel halála után is mondhatni ismeretlen az utókor számára, annak ellenére, hogy saját korszakában, a 16. században kiemelkedő felfedezéseket tett a csillagászat terén és alapjaiban forgatta fel a világegyetemmel kapcsolatos korabeli tudományos ismereteket. A siker és az eredmények hozta népszerűség nem kizárólag pozitív hozammal rendelkezik, legjobb bizonyítéka az elfeledett csillagász története, aki testi épségével fizetett az elismerésért.
Korábban
A fordulat éve: a pánikkeltő napfogyatkozás
A tudós 1546 decemberében látta meg a napvilágot egy dán nemesi család sarjaként, aki ikertestvérét korán elveszítve, a szülők legidősebb gyermeke volt 12 testvére közül. Brahét tehetős nagybátyja, Jørgen Thygesen Brahe nevelte, akiről a történészek egy része azt állította, hogy elrabolta unokaöcsét.
Bármi is legyen az igazság, Jørgen valószínűleg szeretettel bánt a gyermekkel, hiszen később maga Brahe a következőket állította: “18 éves koromig gondoskodott rólam, saját fiaként kezelt és az örökösévé tett.” Eredményei előtt a csillagász meglehetősen népszerűtlen volt környezete szemében, csupán egy iszákos alaknak tartották, ráadásul még a dán királynével is hírbe hozták.
Brahét nagybátyja eredetileg jogásznak szánta, aki a kérésnek eleget téve el is végezte a jogtudományi képzést a Koppenhágai Egyetemen, habár kezdettől fogva csekély érdeklődést mutatott a terület iránt. Élete fordulatát az 1560-as év hozta el, amikor európai csillagászok napfogyatkozást jósoltak, komolyan felkeltve a fiatal Brahe érdeklődését. A csillagászat helyzete a 16. században még instabilnak számított, tekintve, hogy megítélése a köztudatban a babona és a tudomány között lebegett. A változást a feltételezett napfogyatkozás megjelenése hozta el, viszont a köznép körében a nappali sötétség olyan pánikot keltett, hogy sokan a papokhoz menekültek, hogy utoljára meggyónják bűneiket.
Az események később a fiatalembert a csillagászat irányába terelték, Brahe számos szükséges felszerelést beszerzett és az összes elérhető szakirodalmat is elolvasta. Az egyik legfontosabb, alapműnek számító anyag ezek közül Ptolemaiosz alexandriai görög matematikus, csillagász és geográfus Almageszt című munkája volt. A könyv Kr. u. 150 körül keletkezett, és nem csupán a Nap, a Hold és egyéb, akkoriban ismert bolygók mozgásának szentel figyelmet, hanem több mint ezer csillag nappályán történő mozgáskoordinátáinak is.
A tudományos vita, amely Brahe orrába került
1560 és 1570 között Brahe több kiemelkedő egyetemen is bővítette ismereteit a matematika és a csillagászat tudományában, például Lipcsében, Wittenbergben, Rostockban, Bázelben és Augsburgban is. 1566-ban kirobbant egy matematikai vagy egy csillagászati vita (a különféle források ebben megoszlanak), amely olyan mértékig elfajult, hogy komoly erőszakos cselekményekbe torkollott. A tudós egy karddal vívott párbajba keveredett, ennek következtében elvesztette orrát. Az események után állítólag arany vagy ezüst fémprotézist viselt sérülése helyén, viszont a maradványai későbbi exhumálását követő modern eredmények szerint ennek anyaga bronz volt.
1570-ben visszatért Dániába és létrehozta saját obszervatóriumát a Herrevad nevű hajdani ciszterci kolostorban. Két évvel később, egy novemberi éjszakán különös felfedezést tett, amikor meglátott egy olyan csillagot, amely a Vénusznál is fényesebben ragyogott, ráadásul még a korábbi szakmai feljegyzések sem említették. Jelentősége a korabeli tudományos felfogás miatt volt kiemelkedő, hiszen alapjában változtatta meg a csillagászat egész szemléletmódját.
Az ókorban Arisztotelész doktrínájában kijelentette, hogy az égbolt konstans és nem változik, a csillagászok pedig egészen a 17. századig ezt a megállapítást vették alapul, addig, amíg Brahe be nem jelentette az új csillag létezését, amelyet az utókor, azóta szupernóvaként tart számon. 1573-ban nyilvánosságra hozta felfedezését a De Nova Stella („Az új csillagról”) című könyvében, amely egész Európában ismertté tette csillagászként.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.
