2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A CIA előzetes figyelmeztetése dacára nyerte meg a Szovjetunió az űrverseny első futamát

2022. október 4. 13:20 MTI, Múlt-kor

65 évvel ezelőtt, 1957. október 4-én lőtték fel az első műholdat az egykori Szovjetunióban. A mindössze 83,6 kilogrammos, 58 centiméter átmérőjű műszer fellövése jelentette a szovjet űrkorszak kezdetét. Ezt annak idején a nyugati szakemberek is elismerték.

Szputnyik–1
A Szputnyik–1 replikája a National Air and Space Museumban

Világtörténelmi jelentőségű esemény

Az American Aviaton repülési magazin 1957-ben így lelkesedett: „A szovjet műhold fellövése nemcsak hatalmas tudományos eredmény volt, hanem az egész világtörténelem egyik legnagyobb eseménye”.   

1957. október 4-én a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból, moszkvai idő szerint 22 óra 28 perckor indították útjára az oroszul szputnyiknak nevezett eszközt, amely 1440 fordulatot tett meg a Föld körül és 1958 január 4-én, 92 napi működés után elégett az atmoszférában.

Az amerikaiak is figyelték

Mint az a CIA 2017-ben megnyitott aktáiból kiderült, az amerikai titkosszolgálat is jó előre tudott a szovjet Szputnyik műhold ezelőtti fellövéséről. Ugyan az amerikai közvéleményt meglepte, ám Dwight D. Eisenhower amerikai elnök sokat tudott a világ első műholdja, a Szputnyik terveiről.

A dokumentumokból kiderült, hogy az amerikai titkosszolgálat, a katonai vezetés és a kormány nemcsak az űreszköz terveiről tudott, de arról is, hogy 1957 végén akarják pályára állítani. A Szputnyik fellövése volt az űrkorszak nyitánya, egyben a Kreml nagy hidegháborús fegyverténye, az amerikai vezetést azonban nem lepte meg.

A rakétaindítás előtt a CIA két értékelést is kiadott, a korábbi 1958-ra tette az első műholdat, a második, 1957 márciusában kibocsátott becslés már lehetségesnek tartotta, hogy még abban az évben fellövik a rakétát. Allen Dulles, a CIA korabeli igazgatója már a két jelentés előtt írt egy levelet a védelmi minisztériumnak, melyben az amerikai műholdfejlesztést sürgette. „Tudományos közösségünk és az egész nemzet mérhetetlen tiszteletét vívnánk ki, ha a mi országunk küldhetné az űrbe az első műholdat” – írta levelében.

Az első élőlény az űrben

Az október 4-i fellövés után egy hónappal már Lajka kutyával a fedélzetén indult az űrbe a szovjet Szputnyik–2 műhold.

[galeria_kep_35313]

A híres eb azonban – mint azt a kísérletben közreműködő tudós 2002-ben elárulta – néhány órával a fellövés után a túlmelegedett kabinban elpusztult.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár