2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

A Batthyányak nemzetépítő tevékenységét mutatta be az MTA konferenciája

2019. október 10. 15:47 MTI

A Batthyány-család nemzetépítő tevékenységét bemutató konferenciát tartottak szerdán Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). A Magyar Batthyány Alapítvány szervezte, Batthyányak a haza védelmében a XV. századtól a szabadságharcig című tanácskozás fővédnökségét Áder János köztársasági elnök vállalta. A konferenciát első alkalommal, hagyományteremtő jelleggel rendezték meg. Az eseményen a Batthyány-család több tagja is részt vett.

Batthyány
Batthyány Lajos Barabás Miklós festményén (kép forrása: index.hu)

 Magyar Batthyány Alapítvány szervezte, Batthyányak a haza védelmében a XV. századtól a szabadságharcig című tanácskozás fővédnökségét Áder János köztársasági elnök vállalta. A konferenciát első alkalommal, hagyományteremtő jelleggel rendezték meg. Az eseményen a Batthyány-család több tagja is részt vett.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára azt mondta, a magyar történelem sajátos velejárója, hogy a magyaroknak szinte folyamatosan küzdeniük kellett a szuverenitásukért, amelyet többnyire terjeszkedő birodalmak fenyegettek.

Szent István a Német-római Császárság vészjósló közelségében, az ereje teljében lévő Bizánci Birodalom befolyási övezetének szélén, Róma egyre növekvő kulturális hegemóniája mellett hajtotta végre kimagasló politikai teljesítményét, az államalapítást és -építést.

A történelem során a magyaroknak harcolniuk kellett a Mongol Birodalommal, az Oszmán Birodalommal, a Habsburg Monarchiával, a náci Németországgal és a Szovjetunióval is - sorolta Orbán Balázs.

Az államtitkár azt mondta, túlzás volna állítani, hogy Magyarország minden küzdelemből győztesen került ki. Bár ez csupán nézőpont kérdése: ezeket a politikai rendszereket mára már elsodorta a történelem, "míg mi, magyarok, ezer év múlva is itt vagyunk, és köszönjük szépen, jól vagyunk, a Kárpát-medence közepén".

A harcokból "sok mindent megtanultunk", az egyik fontos tapasztalat, amellyel több államférfinek, így gróf Batthyány Lajosnak, az első miniszterelnöknek is szembesülnie kellett, hogy méltányos bánásmódra "semmilyen birodalomtól nem számíthatunk" - jelentette ki Orbán Balázs.

Azt mondta, hogy gróf Batthyány Lajos hányattatott gyermekkor után lépett politikai pályára, és már karrierje kezdetén a reformkor mozgalmának élére állt. Igazi integratív személyiségként egyaránt szimpatizált a később egymással kibékíthetetlen ellentétbe kerülő két korszakos államférfivel, Széchenyi Istvánnal és Kossuth Lajossal.

Orbán Balázs szavai szerint gróf Batthyány Lajos az elvek és a törvényesség embere volt.

Amikor úgy érezte, hogy a szabadságharcba átcsapó forradalom túllépi azokat az elvi kereteket, amelyek számára elfogadhatóak lettek volna, lemondott, és közkatonaként jelentkezett a magyar honvédségbe. Sérülése után pedig egyszerű országgyűlési követként folytatta munkáját - tette hozzá.

Az egyre eszkalálódó szabadságharc során ellenezte az olyan, akkor radikálisnak ható lépéseket, mint az országgyűlés Debrecenbe költöztetése vagy az uralkodóház trónfosztása.

Végig azt az elvet vallotta, hogy Magyarország helyzetét a törvény erejével, a legalitás talaján állva lehet javítani. S bár ő maga semmilyen törvénysértést nem követett el, császári csapatok 1849 januárjában elfogták, majd egészen halálos ítélete végrehajtásáig rabságban tartották.

Azt remélte, hogy az elveihez való ragaszkodás, azaz ártatlansága miatt a császár és a birodalom méltányosan bánik majd vele. Azonban nem így lett: nemhogy kegyelmet nem kapott, de még feleségével sem engedték halála előtt találkozni.

Az államtitkár a gróf igazi tragédiájának nevezte, hogy személye első felelős miniszterelnökként szimbólummá vált. Ilyen esetben a birodalmak nem gyakorolnak méltányosságot, mert ilyen a logikájuk.

A birodalomépítési kísérletek állandóak, a birodalmak természetüknél fogva mindig arra törekszenek, hogy korlátozzák a nemzetállamok szuverenitását, így Magyarországét is - hangoztatta Orbán Balázs.

Azt mondta, hogy napjaink konfliktusai nem csatákban és háborúkban, hanem politikai tárgyalásokon és jogi fórumokon dőlnek el. A nemzetállamok stratégiája és a birodalmak logikája sem változott.

A nemzetállamok igyekeznek a legalitás talaján állni, a birodalmakat továbbra sem érdekli a jog, és nem gyakorolnak méltányosságot - jelentette ki az államtitkár.

"A színpad tehát mindig új, de a szereplők a régiek" - fogalmazott.

Orbán Balázs azt a feladatot tűzte ki, hogy a magyarok tanuljanak a saját történelmükből, gróf Batthyány Lajos sorsából: csak saját magukra számíthatnak.

"Akkor tudjuk sikerre vinni Magyarország ügyét, ha minden egyes kérdésben megharcoljuk és megnyerjük azokat a csatákat, amelyek a 21. századot most és majdan meghatározzák; erre tanít minket a Batthyányak élete és a hős miniszterelnök emléke" - tette hozzá az államtitkár.

A konferencia sajtóközleményében azt írták, hogy a magyar történelem 1100 esztendeje során 150-200 történelmi család élt a nyugati őrvidéktől a székely havasokig.

Közülük a Batthyányak adták Magyarország első felelős miniszterelnökét gróf Batthyány Lajos személyében, aki 170 éve, 1849. október 6-án halt hősi halált, ugyanazon a napon, amelyen az aradi vértanúk.

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Batthyány Lajos kivégzése 1849. október 6-án Kovács Lajos és Louis Noell litográfiáján (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!